Felsmann Balázs

Népszabadság - M. Schmidt János

- Nem, egyáltalán nem biztos. Eddig legfeljebb egy keretmegállapodás születhetett, ami

önmagában még kevés az építkezés megindításához. Bár a szerződés tartalmáról eddig

keveset tudunk, de tiltott állami támogatás miatt szinte bizonyosan komoly uniós vizsgálatra

kell felkészülni. Az eddig megismert tervek szerint ugyanis a magyar állam venné fel az

orosz kölcsönt, amelyet vagy kamatmentes hitelként, vagy tőkejuttatásként, de ingyen átad

a magyar beruházónak. Vagyis a kormány a kamatfizetés átvállalásával megsegíti a

projektet, ez számításaim szerint évente 150 milliárdos támogatást jelent, végső soron

persze a magyar adófizetőknek kell majd kifizetniük. A vizsgálat után szigorú előírásokat,

feltételeket is megfogalmazhatnak az unió hivatalai. A beruházás elkezdéséhez ezenkívül

még el kellene készíteni az atomerőmű bővítésének finanszírozási modelljét, hisz ennek

részletei egyelőre hiányoznak, legalábbis így nyilatkozott Varga Mihály. A szándékokról

azért bizonyos részletek kiszivárogtak, hallhattuk például, hogy ha a beruházás költségei

növekednek, azt a felek arányosan fogják viselni. Fogalmunk sincs viszont arról, hogy a

kiadások emelkedésének van-e felső határa, illetve a pluszpénzt is meghitelezi-e az orosz

állam. Ezek sorsdöntő részletek lehetnek, amelyek önmagukban is meg tudnak akadályozni

egy beruházást. Végül ne felejtse el, hogy az államközi szerződést a parlamentnek is el kell

fogadnia.

- Tudom, hogy csak formaság, de a kormánynak először nem a parlament támogatását

kellett volna megszereznie, és csak utána szerződnie az oroszokkal?

- Ennél azért fontosabb, hogy a kormánynak törvény által előírt kötelessége lett volna az

atomerőmű-bővítést megfelelően előkészíteni, még a döntés előtt társadalmi és szakmai

vitát rendezni, és költség-haszon elemzést készíteni. Mindezt elmulasztotta, pedig ezt az

atomerőmű fejlesztéséről szóló, 2009-ben született, egyébként nagyon rossz parlamenti

határozat indoklása egyértelműen előírja.

- Az ellenzék választási győzelme esetén ki lehet még szállni veszteség nélkül a

szerződésből?

- Kiszállni ki lehet, akár pénzügyi veszteség nélkül is, de nem lesz könnyű az oroszoknak

elmagyarázni. Tehát a két ország kapcsolatát erősen ronthatná egy ilyen lépés. Az persze

nem egyértelmű, hogy a mai ellenzék valójában hogyan viszonyul a paksi atomerőmű

bővítéséhez, hiszen 2009-ben a Gyurcsány-kormány javaslatára – meglepő módon a

Fidesz politikusainak teljes támogatásával – enyhítették az atomtörvény szigorú előírásait.

Humorizálhatnék, de aligha lehet azon mosolyogni, hogy a magyar politikai elit egészen

addig gázpárti volt, amíg nem valósultak meg a gázinfrastruktúra fejlesztései

Magyarországon. Amikor elkészültek a hatalmas gáztárolók, ezzel a térségben számottevő

előnyt szereztünk, és ezt kihasználhattuk volna. De ugyanaz a politikai elit már másnap

atompárti lett! Vagyis nagy kockázat nélkül megállapítható, hogy az ország vezetői

elsősorban azokat a technológiákat kedvelik, amelyeknél aktuálisan nagyobb beruházási

projektek lehetőségét látják.

- Egyébként a paksi bővítést bíráló fideszes Illés Zoltán azt mondta, hogy az adófizetői

pénzből finanszírozott állami nagyberuházásokból jó sokat lehet lopni – lapunkban

korábban már idéztük a politikus véleményét még 2008-ból. Ez a magyarázat?

- Egyértelműen nagy a kísértés itthon és külföldön is, hisz minél nagyobb a beruházás, a

politikusokon annál nagyobb a korrupciós nyomás.

- Egyébként a korszerűsített magyar gázerőművek teljes kapacitással dolgoznak?

- Ellenkezőleg, erőműveink kihasználtsága alacsony, mert a válság óta az itthon

előállítottnál lényegesen olcsóbban is beszerezhető az áram a nemzetközi piacon. Ma még

2017-re is lehet megawattóránként 44 euróért villamos energiát vásárolni; a gázerőmű

ugyanezt 60-70 euróért képes előállítani. A most készülő új brit atomerőmű 111 eurós

garantált árat kap megawattóránként, a Roszatom Törökországban épülő, számunkra

mintául szolgáló erőműve is 90 euró feletti árra kap garanciát, és reálisan számítva Paks is

hasonló áron dolgozna. Európában senki sem lát olyan nagy dinamikájú iparfejlődést, amely

miatt hirtelen megnőne az energia iránti kereslet, és indokolt lenne a magas ár. A

Nemzetközi Energiaügynökség a következő két évtizedre legfeljebb egyszázalékos

villamosenergia-növekményt prognosztizál Európára, ez Magyarországra vetítve legfeljebb

hét-nyolc százalék igénynövekedés a következő tíz évben. Pakssal viszont 2025-ig a

kínálatot 35-40 százalékkal növeli meg a kormány, amire eddigi tudásunk szerint nem is

lesz szükség.

- A kormány által elkészített nemzeti energiastratégia egyébként tartalmazza a paksi

atomerőmű bővítését. Ha ez így van, akkor miért volt mégis meglepetés a szerződés

bejelentése a szűk szakma számára is?

- Az energiastratégia hat szakmai forgatókönyvet tartalmaz, s abból a kormány mindenféle

komolyan vehető érvelés nélkül kiválasztott egyet. Ha ez megvalósul, akkor a nettó 30

százalék áramot importáló Magyarországból 10 százalékos exportáló lesz. Bármennyire

szerettük volna, soha nem sikerült elolvasnunk azokat az elemzéseket, hogy milyen

makrogazdasági számításokra alapozva állítja a kormány, hogy a 40 százalékkal növelt

áramtermelésnek, ráadásul a mai szemmel meglehetősen magas áron, lesz helye az

európai piacon. Ez legfeljebb akkor történhet meg, ha a szén-dioxid-kibocsátás drámaian

megdrágul, de ennek semmi jele. Ha nem, akkor a piac arra kényszeríti majd az atomerőmű

menedzsmentjét, hogy veszteséggel értékesítse az áramot. Persze a kormány által felvázolt

konstrukcióban ez a veszteség nem az erőművet, hanem az adófizetőket fogja terhelni, akik

a megtérülés reménye nélkül finanszírozzák az adósságszolgálat évi csaknem 300 milliárd

forintos terhét 21 éven át. Ráadásul az árampiac nem ér véget az országhatároknál,

előfordulhat majd, hogy magyar adófizetők pénzén valamely más európai ország

fogyasztóinak fogunk kedvezni. Ez lehet a következménye az átgondolatlan döntéseknek.

- Illés Zoltán egyébként öt éve még népszavazást akart a bővítésről. Erről ma már nem

beszél, ahogyan a kormányzati lopások és a nagyberuházások összefüggéseit sem

kritizálja. Illés ma már minderről mélyen hallgat. Ön egyetért a népszavazással?

- Sokszor visszájára is fordulhat egy népszavazási kezdeményezés, hisz nem lehet

bonyolult ügyeket egyetlen kérdésre leegyszerűsíteni. Őszintén mondom, hogy én sem

mernék egyértelműen nyilatkozni arról, hogy a magyar energetikai rendszer számára mi lesz

előnyös 2037-ben, amikor az utolsó jelenlegi paksi blokkot le kell majd állítani. Szeretném

azt mondani, hogy atomerőmű nélkül is meg tudjuk majd oldani az ország energiaellátását,

de százszázalékos biztonsággal azért nem merem állítani. Pedig látok komoly technológiai

fejlődést a megújuló energiák felhasználásában, és a hagyományos gáz és szén

felhasználása is jelentős mértékben korszerűsödött.

- Orbán Viktor először az áram árával indokolta az atomerőmű megépítését, később

viszont már az energiafüggetlenség volt a magyarázat. Van szakmai konszenzus abban,

hogy mi szól az erőmű megépítése mellett?

- Amellett semmi sem szól, hogy a 2020-as években üzembe álljon az atomerőmű, de az azt

követő évtizedekben is csak akkor lenne szabad elindítani, ha a megújuló technológiák nem

fejlődnek olyan ütemben, ahogy ma elgondoljuk. Vagy ha a világ vezető országai

egyhangúlag úgy döntenek, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználását radikálisan

csökkentik. De erre egyelőre nem sok jel mutat. Az összekapcsolt európai energiarendszer

korában teljesen értelmetlen szuverenitásról beszélni, hisz ebben a struktúrában az áramot

eladó semmivel sem függetlenebb, mint a vásárló. Kétségtelen, hogy az orosz gázimporttól

némileg függünk, de statisztikailag bizonyítható, hogy a válság óta hozzánk több gáz jön már

be Nyugat-Európa felől, mint Oroszország irányából. Kétlem, hogy bárkinek is eszébe jutna,

hogy Ausztria vagy Szlovákia elzárná a gázcsapot. Rá adásul ott a hatmilliárd köbméterre

felnövelt gáztároló-kapacitás is.

- Az oroszoktól való pénzügyi függés veszélyesebbnek látszik.

- Persze, hisz a magyar állam akkora hitelt még soha nem vett fel, mint amekkorát most

szándékozik, s ezzel 2044-ig évente csaknem 300 milliárdos adósságszolgálatot vállal az

ország. Ez az igazi függés!

- A sietős döntés oka lehet „árukapcsolás” a gázzal, metróval?

- Írnak ilyeneket, de az oroszok szerintem külön kezelik ezeket a projekteket. Tény, hogy

szeretnének több gázt eladni, a Roszatom pedig feltehetően az európai atomerőművek fő

beszállítója kíván lenni. Ennyi.

- Mit szól ahhoz a kormánykörök által sem cáfolt hírhez, hogy hosszú távon a németeknek

bővítjük Paksot?

- A legfrissebb statisztika szerint Németország a második legnagyobb európai exportőr

Franciaország után. Ráadásul mindez az atomerőműveik részleges bezárása után értendő.

Ugyanis ők – velünk ellentétben – folyamatosan építik a megújuló energiák feldolgozására

alkalmas erőműveket, legutóbb a tengerparti szél hasznosítására telepítettek hatalmas

berendezéseket. A német export gondolata illúzió.

- Szakmai becslésekből tudjuk, hogy a leendő atomerőmű jobb esetben 100milliárd

forintos veszteséget termel, rosszabb esetben 500 milliárdos is lehet a deficit. Lázár

János az évszázad üzletének minősítette a bővítést. De kinek üzlet ez?

- Valóban Lázár János bejelentésével kezdődött a múlt hét, de azzal zárult, hogy

Giró-Szász András kormányszóvivő már nem üzleti, hanem nemzetstratégiai kérdésnek

nevezte a bővítést. Ez a kommunikációs fordulat is jól mutatja a projekt előkészítettségét.

- A paksi bővítést kommentálva, a Nemzetközi Energiaügynökség gáz- és villamosenergia

-piaci divíziójának vezetője, Varró László úgy nyilatkozott, hogy ha csak egy új blokk

épülne Pakson, az is jóval több energiát állítana elő, mint amennyit a magyar piac fel tud

használni. Egyetért?

- Tökéletesen, hisz ha a megújuló energiából, a napból és a szélből elő tudnánk állítani a

magyar szükséglet húsz százalékát, akkor az egyik blokk akár felesleges is lehetne.

Legalább erről kellene értelmes szakmai vitát folytatni.

- A fejlett országok egyre nagyobb mértékben hasznosítják a szél- és a napenergiát.

Az Orbán-kormány első intézkedései között megvonták a kutatásra fenntartott pénzt. Érti,

hogy miért?

- Kétségtelen, a két technológia kiszorítja egymást. Ugyanis a meglévő és a tervezett két

reaktor képes lenne a magyar igények 80 százalékát kielégíteni. Ha emellett még lehetővé

tennék a megújuló energia hasznosulását is – ami majdnem ugyanilyen teljesítményt

jelentene –, akkor bizonyos esetekben el kellene dönteni, hogy valamelyik rendszert ki kell

kapcsolni. Az atomerőművet leállítani technikai okok miatt nagyon költséges, viszont a már

egyszer megépített szélkerék vagy napelem ingyen termel, ezért azt kiiktatni butaság lenne.

Szerintem a két rendszer között meg kellene teremteni a megfelelő összhangot. A szél által

termelt áram az atoménak a kétharmada, és egyre olcsóbb.

- Uniós vállalásaink között szerepel, hogy 2030-ig az ország energiaigényének 20

százalékát kellene előállítani az egyébként egyre olcsóbban elérhető forrásból. Ezt

tudnánk teljesíteni?

A megújuló energia akkor is hasznosulni fog, ha a kormány nem támogatja. Ugyanis

senkinek sem tilthatják meg a napelemek alkalmazását, aminek ma a megtérülési ideje

körülbelül nyolc-tíz év, de ez az érték évről évre javul. Ha nem lett volna a rezsicsökkentés –

amely a mai formában tartósan fenntarthatatlan –, akkor ez a technológia már most is

rábírta volna az embereket az olcsóbb energia házilagos előállítására.

- Az igaz, hogy ha a lakásokat nálunk is szigetelnék, akkor megtakarítható lenne a Pak

son termelt energia?

- Ez így van, minden valamirevaló tanulmány ezt mondja.

- Nemrég Sólyom László elárulta, hogy az ő hivatali ideje alatt Putyin elnök nála is

lobbizott a paksi erőmű bővítése érdekében. Válaszul Sólyom tréfásan azt mondta, hogy

hivatala már beszerezte azt a láncot, amellyel az államfő a paksi erőmű kerítéséhez

bilincseli magát. Ma az utód, Áder János és a környezetvédő mozgalmak is passzívak,

nem gondolja?

- Ha széles körben elterjed, hogy a kormány évtizedekre úgy adósítja el az országot, hogy

cserébe egy feleslegesnek tűnő, drága atomerőművet épít, akkor szerintem lesz itt

tömegmozgalom is.