..

Van abba némi gyomorrontás érzés amikor egy fejlődő és elméletileg demokratikus országban feljelentik az online újságok híreinek kommentelőit. Na nem mondom, hogy ez nem szánalmas egy picit, de viccesnek sem nevezném. Valahogy fenyegetve érzem magam, az meg olyan kellemetlen a szabad vélemény nyilvánításom közben... Már az is zavar, hogy ha nem is adja ki egy-egy felület a kommentelők adatait, valamilyen formában mégis megtalálják őket. Legalábbis a Népszava.hu szerint ez történt. Igazából nem lep meg. Biztos vagyok benne, hogy valamilyen listán én magam is ott vagyok, és a valódi nevemen... Frankón zavar egyébként, de bízom a demokrácia még megmaradt morzsáiban... A dolog ugye úgy néz ki, hogy olvasok egy hírt, azon kicsit felpaprikázom magam, és a hírrel kapcsolatos gondolataimat kommentben leírom. Sőt! Ha egy kicsit jobban ráérek, egyenesen egy több körmondatos posztban fejtem ki álláspontomat. Hát billentyűzet van, kávé is mellettem az íróasztalon... értekezzünk! Így tesznek még sokan mások is.

De vágjunk a témába. Az történt, hogy a mélyen tisztelt, és szeretni váló Papcsák úr ( legyen áldott a neve...) besokallt, és most perel pár fotelforradalmárt, akik vették a bátorságot, és nem úgy jellemezték őt mint én az imént. Mielőtt félreérthető lennék szólok, hogy én sem szeretem Papcsák urat, csak a tököm vitatkozzon vele a bíróságon...

Arany Papcsákunk egy politikus, ám érzékeny lélekkel születhetett, és a kritikát nem bírja, főleg nyilvánosan nem. A politikus képző biztosan nem világosította fel kellően arról, hogy a polgármestereket vannak akik szeretik, meg vannak akik nagyon nem... Az online újságok  kommentelőit véleményem szerint azért jelentette fel, mert egy-két blogot még nem ismer... Attól mentsen is meg minket a papcsákok istene, hogy ezekbe beleolvasson! A bíróságok kapacitását lehet, hogy lefedné a "Papcsák urat megsértették" perek sokasága... Sőt pereljen mindenki mindenkit! Elvégre a net igazi "anyázós" játszóház. Én pl. csak blogolgatok, mondhatni hobbiból, kikapcsolódásként. Hetente hatszor kéne megsértve éreznem magam, de van mikor percenként kétszer,  mivel amikor írok vállalom a nyilvánosságot, mint például a színész, vagy mily meglepő: a politikus. Amikor pedig esetenként 13-18- vagy akár 20 ezren is elolvassák amit írok, akkor bizony bekeveredik ebbe a létszámba olyan is aki nem ért velem egyet ( na ők viszont Papcsák urat bizonyára kedvelik... ) . Imigyen pedig jelzők tucatjait kapom: libsibolsi kommunista, hazug, bértollnok, mások adójából élősködő, tahó, bunkó, paraszt és ezek szinonimái kerek mondatokba foglalva. De nem harapdálom sírva a kispárnát, pedig:

-nem állok közvetlen kapcsolatban egy pártszervezettel sem

-minden írásom, már nyilvánosan megjelent hírekről szól, a források feltüntetésével, így hazug sem vagyok

-pénzt nem kapok írásaimért, sőt még a könyvem is a neten van ingyen elérhető formában

-életem során összesen két hónapig vettem igénybe a munkanélküli segélyt, ennél több terhet soha nem róttam az adófizetőkre

-az internet bugyrain belül én még a visszafogottabb stílust képviselem

-a parasztokat pedig tisztelem, mivel általuk kerülhet zöldség, gyümölcs, kenyér az asztalomra, úgyhogy az nem is sértő...

Papcsák úr, aki valljuk be, jóval ismertebb nálam, se sértődjön olyan hamar! Amikor a Bajnait, vagy más neki nem tetsző embert szidnak az interneten, illetve nem válós dolgokat terjesztenek róluk, akkor Papcsák NERtárs nincs úgy felháborodva... Ha kommentelők rasszista hozzászólásokkal tarkítanak egy egy komment-folyamot akkor Papcsák úr nem hallatja hangját, hogy na ez aztán felháborító...

Kedves Papcsák ember! Abban a pillanatban, hogy maga megnyer egy ilyen pert, valóban nagy csatát mondhat magáénak, hiszen a net száját is befogja ezzel, mert nem mernek majd virtuálisan sem véleményt mondani az emberek, ám azzal hatalmas lavinát indíthat el!... Meggyőződésem, hogy ma ez a kormány többek közt annak is köszönheti, hogy még oszthatja az észt, hogy van net, ott pedig lehetőség a véleménynyilvánításra. Odavetnek pár keresetlen mondatot, felemlegetik egyes emberek feljebb menőit, majd lenyugodva, új cikk, új poszt után néznek. Azelőtt az emberek csak úgy tudták a nemtetszésüket kinyilvánítani, ha kimentek az utcára, és igyekeztek megdönteni a nekik nem tetsző rendszert. Úgyhogy Papcsák úr, gondolja ezt meg jól! Ha a neten már nem tudnak dühöngeni az emberek, ha nem lesz már felület ahol egy kis politikus anyázással levezethetik a feszültséget, melyet ez a kormány a nyakukba zúdított, akkor vajon hol és hogyan fogják majd kikiabálni magukból a csalódottságot, a mérget, az utálatot az önök arcai és tettei láttán? ... Mert  akkor is fogják, az biztos... 

Akkor már nem nyugisabb a neten pár keresetlen szó, amelyről ha az ember akar akkor tudomást sem vesz?