Kinyomtatom • Elküldöm

Magyarországon jelenleg nincs hiteles gazdaságpolitikai szereplő. Leszakadó pályán van az ország és nem fog megélni IMF-hitel nélkül – mondta a hvg.hu-nak Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója a tanácsadócég magyar gazdaság helyzetét és kilátásait bemutató tanulmányának sajtótájékoztatóján.

hvg.hu: Hogyan látja a következő éveket? Mire számít?

Lengyel László: Nézzük először hosszú távon: ha megnézzük a GDP változását, világosan látszik, hogy 5 éve lényegében nincs növekedés az országban. 2013-ban sem lesz növekedés és mivel a beruházások csökkentek, így 2014-ben sem. Itt állunk egy olyan országban, amely 2007 és 2014 között nem növekedett és nem növekszik. Ez unikum, ilyen még nem volt a magyar gazdaságtörténetben: nulla-növekedési pályán vagyunk.

Ha nem nő a fogyasztás, nem nő a beruházás, nem nő a hitelezés, akkor mi a csudától is várhatnánk mást? Ahhoz, hogy 2014 után legyen fenntartható növekedés, most kellene belefogni a nagyobb beruházásokba, hogy azokból 2013-14-ben látszódjon is valami, de ilyen nincs. Ráadásul nem is a 2008-as válság miatt álltunk rá egy rossz pályára, hanem attól függetlenül, így nem utolérésben vagyunk, hanem leszakadóban.

hvg.hu: Milyen veszélye lehet annak, ha nem tudunk megegyezni az EU-val és az IMF-fel?

L. L.: Ha nem lesz EU/IMF-megállapodás, az ország nem fogja tudni megőrizni a fizetőképességét. Hiába gondolja Orbán Viktor, hogy meg lehet majd élni megállapodás nélkül is, a piacok ezt durván megtorolják majd, és fizetőképességet el lehet veszíteni három nap alatt is. Olyan szintén nem volt még, hogy az ország fizetésképtelenné vált volna: voltunk már a határán, de mindig visszajöttünk onnan. Nem tudom megmondani, hogy a fizetőképesség elvesztése után hogyan tudunk feltápászkodni.

Sajnos Nyugat-Európa szemében kiválóan alkalmasak vagyunk arra, hogy példát statuáljanak rajtunk: nem vagyunk euróövezeti tagok, kicsik vagyunk és láthatóan sikerült elérni, hogy ne fertőzzünk, ha gondok lennének – ellentétben Görögországgal vagy Portugáliával. Tehát ha mi bedőlünk, nem indítunk el láncreakciót, mert forintban ki lehet minket menteni, miközben a többieket nem. Meg tudják mutatni rajtunk, hogy nem tűrik, ha egy ország unortodox módszerekkel kísérletezik, és azt sem, hogy valaki nyolc éven keresztül nem teljesíti a kritériumokat. De az uniónak demokratikus, jogállami elvárásai is vannak, amelyek most már az Orbán-rendszer egészét érintik, vagyis a bírósági, a jegybank és az ombudsman-törvények után jönni fognak az egyházi és a választójogi törvények. Az világos, hogy ezeknek a teljesítése nélkül a Valutaalap nem ül le tárgyalni. Szerintem ez nem tetszik a kormánynak, ezért vonakodik igazán Orbán Viktor.

Fotó: Stiller Ákos

hvg.hu: Az a mai sajtótájékoztatón többször is elhangzott, hogy ebben a válságos időszakban a hitelesség majdnem mindennek az alapja. Ön szerint mennyire fontos, hogy kik képviselik a magyar gazdaságpolitikát? Szükség van személycserére?

L. L.: A válság idején egyértelművé vált, hogy van hitelességi szentháromság. Három szereplőnek kell hitelesnek lennie. A legjobb, ha a miniszterelnök hiteles, és el tudja hitetni, hogy jó gazdaságpolitikát és demokráciai programot tud nyújtani. Ma csúcstalálkozó-diplomácia van: ha valaki egy csúcstalálkozón nem hiteles, akkor nagyon nagy baj van – nem állnak vele szóba. A második a pénzügyminiszter, akárhogy is hívjuk. A pénzügyminiszternek szakmailag kell hitelesnek lennie – ez a gazadaságpolitika tekintetében talán még fontosabb is, mint a miniszterelnöké. Ha nem hiteles, márpedig nem az, akkor nem fogadják el tárgyalópartnernek. A harmadik: a jegybankelnök. Ebből legalább kettőnek hitelesnek kell lennie.

Az, hogy Magyarországnak se a miniszterelnöke, se a pénzügyminisztere nem hiteles, a jegybankelnök autonómiáját pedig korlátozzák, összeségében azt jelenti, hogy Magyarországon nincs hiteles gazdaságpolitikai szereplő. Mutatja a hitelességi problémát, hogy a Valutaalapnak írt szándéklevelet Orbán Viktornak kellett aláírnia – ez nem szokásos, mindig a pénzügyminiszter írja alá. Őt azonban nem fogadták el. Világossá tették azt is, hogy a tárgyalódelegációt ne Matolcsy György vezesse. Így van egy hatalom nélküli miniszterünk, Fellegi Tamás, akinek az egyetlen feladata, hogy vezessen egy delegációt, tárgyaljon tárgyalási platform, program nélkül. Mindenki tudja, hogy mindenről Orbán Viktor dönt, ezért neki kell kiutazgatnia a fontos tárgyalásokra, hogy ő magyarázza el, miről van szó.

A személyi változásokra kitérve: mindaddig, amíg Orbán Viktor van, mindegy, hogy ki a miniszter, mert az egész világ tudja, hogy egy kormánytagnak annyi szava sincs, mint egy takarítónőnek.

hvg.hu: Azt lehet mondani, hogy a kormányban felismerték, Matolcsy György már nem hiteles személy és ezért az utóbbi időben háttérbe szorították?

L. L.: Úgy néz ki, mint akit háttérbe szorítottak? Nekem nem úgy tűnik. Az világossá vált a kormány számára, hogy Matolcsy György a Valutaalapnál, az Európai Uniónál, vagy a nemzetközi piacok szemében nem számít hitelesnek, de ezt a kormányt a sajátos, unortodox politikája, szabadságharca miatt szeretik. Neki a választóknál, illetve Orbánnál kell „hitelesnek” lennie, nem Brüsszelben és Washingtonban, nem a közgazdászszakma előtt. A Fidesz-választók, akiknek beszél, szeretik az Európa-ellenes, a külföldellenes politikát. Az már más kérdés, hogy ugyanezeket a választókat milyen megfontolásra fogja késztetni, ha csökken a fizetésük és kirúgják őket a munkahelyükről.

Pillanatnyilag az Orbán-kormány azzal stabilizálja belpolitikai helyzetét, hogy Európa-ellenes szövegeket mond. Nem kifelé akar hiteles lenni, hanem befelé – ezért nincs és lehet, hogy nem is lesz megállapodás. Ez persze nagy kockázat, de eddig ez a kockázat bejött. Futnak előre a jégen, sajnos az nemcsak alattuk, de az egész ország alatt szakadhat be.