Az indítvány szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv lesz, és tevékenységének eredményéről átfogó jelentést tesz közzé.
A kormány a sarkalatos törvényben azt is kikötné, hogy költségvetése nem csökkenthető. A testület a kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat. Öt tagjából az elnököt és két tagját az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevezhetne meg. Megbízatásuk kilenc évre szólna és egyszer megújítható lenne. A parlament által választott tagokra eseti bizottság tehet javaslatot.
Csak 1972 után született tagjai lehetnek
Kikötés, hogy a tagok – akiknek jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írnak elő – egyike sem születhetett 1972. február 14-ét megelőzően, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. A bizottság tagjai – tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül – keresőtevékenységet nem folytathatnának. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnének.
A testület munkáját egy hivatal segítené, amelynél nem dolgozhatnának olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárnák a lehetséges munkavállalók köréből az egykori állampárt tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnának a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.
Közzétehető lesz a besúgók neve
Az indítvány alapján a bizottság feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében, így büntetőeljárást is kezdeményezhet. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak – a diktatúra működésével összefüggő – személyes adatainak közzétételére is, amelyhez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lennének felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt.
A javaslat emellett lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarniuk. Szintén lehetővé válik, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.
Az áldozatoknak jár a védelem, nem az ügynököknek
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a törvényjavaslat célja megfordítani azt az állapotot, hogy a jogszabályok a rezsim áldozataival szemben az ügynökök irányítóinak nyújtanak védelmet.
A tárca közleménye szerint a bizottság létrehozásával 23 év után lehetővé válik a múlt mélyreható feltárása és a kommunista rendszer hatalmi működésének megismerése, fény derülhet a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére. Ismertetésük szerint Magyarország az utolsó a volt kommunista országok közül, amely hasonló bizottságot vagy intézetet állít fel.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról az alaptörvény is rendelkezik, létrehozásáról pedig már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója. A képviselőcsoport akkor arra kérte fel a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a bizottság felállításához szükséges szabályokat.
Kommentáld!