A Le Monde szerkesztőségi vezércikkben foglalkozott a magyar választással: Magyarország – Orbán Viktor „igazságtalan” választása.

A választóknak „valódi választásuk” volt, hogy szabadon kinyilvánítsák az akaratukat. De minden más – a kampány lefolyásától a szavazás módjáig – „nem volt fair” „méltánytalan” volt, mert egyetlen párt, hogy ne mondjuk, egyetlen ember szolgálatában állt, s az ő érdekükben mobilizálták az állami média egészét.

Hol zajlott hát le az a különös választás, amelyet ekként kifogásolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)? Közép-Ázsia valamelyik zsarnokságában? Valahol a kaukázusi sztyeppéken, ahol a Vlagyimir Putyinnak oly kedves „irányított demokrácia” (managed democracy) van használatban?

Egyáltalán nem. Az EBESZ szánalmas ítélete az Európai Unió egyik tagállamáról szólt, annak a közösségnek az egyik tagállamáról, amely állítólag mindenekelőtt az értékek közösségére épült, a demokrácia értékeire. Magyarországról van szó, ahol az április 6-ai, vasárnapi választás megerősítette mindazoknak a kérdéseknek a jogosságát, amelyeket négy évvel ezelőtt, Orbán Viktor és jobboldali alakulata, a Fidesz visszatérésekor a hatalomba tettek fel: ennek az országnak van-e még helye az Európai Unióban?

Kétségkívül példátlan, hogy az EBESZ ilyen szigorú ítéletet hoz az EU egyik tagállamában lezajlott választásról. Az eredményben nincs semmi meglepő. Orbánt újraválasztották, miután négy évet azzal töltött el, hogy a szomszédai számára fenyegető ultranacionalista beszédmódot művelte.

A szavazatok 44,5 százalékával a Fidesz szavazatokat veszített a négy évvel korábbi eredményéhez képest (52,7 százalék), de így ott van a parlamenti kétharmad küszöbén. Az eredmény lehetővé teheti számára, hogy vita nélkül szavaztasson meg törvényeket – ami kétségkívül praktikusabb.

Hová kerültek Orbán elvesztett szavazatai? Feltehetőleg ahhoz a szélsőjobboldalhoz, amely csak fejlődni tudott a miniszterelnök által meghonosított retorikai környezetben. Az antiszemita, még konkrétabban romaellenes Jobbik az eddigi legjobb eredményét érte el: a szavazatok több mint 20 százalékát. A személyes vitákban és korrupciós ügyekben meggyengült és megosztott ellenzék megsemmisült.

Orbán előkészítette a győzelmét. A választási törvény és még inkább a választókerületek méretre szabottak voltak. A közrádió és a köztelevízió az ő szolgálatában állt. Mint az EBESZ mondja, az állam és a Fidesz egyre inkább összemosódik. Orbán úgy változtatta meg z alkotmányt, hogy az mindenekelőtt az igazságszolgáltatás, a közhivatalok és a sajtó függetlenségét korlátozza.

A gazdasági helyzet javult. És bár a növekedés gyenge maradt ebben a tízmillió lakosú országban, az inflációt megfékezték, az államháztartási egyensúly jó úton halad, még akkor is, ha a munkanélküliség még mindig magas (9,8 százalék). Orbán akkor fordul Moszkva felé, amikor az EU-nak ki kell alakítania egy olyan politikát, amely erőteljesebben függetleníti őt az orosz gáztól. Most szerzett meg egy tízmilliárd eurós hitelt, amelyből egy orosz atomerőművet finanszíroz.

Ezen téren csakúgy, mint a magyar demokrácia állapota ügyében a miniszterelnök fütyül Brüsszel apró feddéseire, és továbbra is megvetéssel beszél az EU-ról. Orbán Viktor győzelme az Európai Unió veresége is.