Lázár: Nyugi, marad a demokrácia, a piacgazdaság és az EU  MTI - 2014. 08. 20. 12:47

1’

1

Forrás: MTI/MTVA / Kelemen Zoltán Gergely

A Miniszterelnökséget vezető politikus azt mondta, az állam szervezésében még csak félúton jár az ország, a stréberségnek viszont vége.

Szent István napja, Magyarország születésnapja, a magyar állam megszületésének szimbolikus dátuma az építkezésről szól - jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Hódmezővásárhelyen. A politikus a hódmezővásárhelyi önkormányzat augusztus 20-ai ünnepségén azt mondta, e nap jelképe a keresztény világban elfoglalt évszázados helyünknek és szerepünknek, az európai közösséghez való történelmi jussunknak.

Szent István öröksége a következő évekre kettős feladatot szab számunkra: befelé a magyar állam megújítását, kifelé önállóságunk és nagykorúságunk képviseletét - hangsúlyozta a politikus. Úgy fogalmazott: az állam megújítása azért fontos, mert az elmúlt hatvan évben megtanulhattuk, hogy egy ország sikere azon múlik, milyen az állam és kik vezetik. Olyan államra van szükségünk, amely nem a bajok forrása, hanem mindannyiunk közös erejének alapja, amely, ha már megszerveztük, védjen is meg bennünket - mondta Lázár János.

A magyar állam újjászervezésében még csak félúton járunk, 2010 óta elkészült az alaptörvény, a sarkalatos törvények, az új polgári és a büntetőtörvénykönyv, valamint az új közigazgatási rendszert megalapozó törvénycsomag - sorolta. Hozzátette: az új törvényekhez új államszervezetre van szükség, amelynek a megvalósítása a következő évek nagy kihívása.

A Miniszterelnökség vezetője kitért arra: az új állam a szolgálatra teszi föl a működését, nem arra, hogy a választópolgárokon uralkodjék. Az új állam olyan, amelyre számíthat minden magyar polgár, munkát teremt és lehetőséget mindenki számára, hogy tehetsége szerint boldoguljon Az új állam nem tesz különbséget az emberek között sem aszerint, kire adta szavazatát, sem aszerint, mennyi pénze van - hangsúlyozta Lázár János.

Közölte: a 2010 előtti magyar politika jobban meg akart felelni Brüsszelnek, Berlinnek, Washingtonnak vagy a Nemzetközi Valutaalapnak, mint saját választóinak. Nem voltunk képesek érvényesíteni nemzeti érdekeinket, megvédeni polgárainkat a gyárak bezárásától, a devizahitelek trükkös szerződéseitől vagy a jövendő eladósításától - mondta a politikus.

A miniszter kijelentette: „a stréberség éveinek vége, Magyarország ezentúl csak akkor bólogat, ha egyetért valamivel". Hozzáfűzte, hogy a világ majd megszokja az új, karakán Magyarországot. „Nyugodjon meg mindenki, megmarad a demokrácia, az Európai Unió és a piacgazdaság is. A különbség csak annyi: a világnak olyan Magyarországgal lesz dolga, amely nem ijed meg a saját árnyékától” - mondta Lázár János. Az ünnepségen Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke szentelte meg az új kenyeret, ötven határon túli magyar pedig állampolgársági esküt tett.