Lázár János a tervezett költségvetés főbb pontjait is felsorolta:

• Az szja 15 százalékos lesz jövőre is.
• A sertéshús után a tej, a tojás és a baromfi áfája is 5 százalékra csökkenhet jövőre, "ez a nyugdíjasoknak nagyon jó hír". Ez 100 milliárd forintot jelent. A kenyér áfája viszont nem csökken.
• Az éttermi szolgáltatások áfáját 27 százalékról 2017-re 18, 2018-ra 5 százalékra csökkentik. 
• Minden magyarnak biztosít egy lépést előre. Lesz aki számára, nagy lépést.
• Az internetszolgáltatások áfája is 18 százalékra csökken a tervek szerint.
• 15 ezer forintos családi pótlék járna egy gyerek után.
• 100 milliárdos keretet nyitnak az otthonteremtési támogatásokhoz, mert egyre többen igénylik a csok-ot.
• A pedagógusok, rendőrök, katonák, állami tisztviselők után a mentősök és NAV-tisztviselők kapnak önálló életpályamodellt.
• Balog Zoltán miniszter felhatalmazást kapott, hogy 100 milliárd forintos forrásból emeljenek bért az egészségügybe.

A tervezetről még társadalmi egyeztetéseket tartanak, a Költségvetési Tanácsnak is véleményeznie kell, így Lázár szerint június 10-e környékén fogadhatják el a jövő évi költségvetést.

Lázár a következő napok tanári tiltakozásairól is beszélt. A kormány arra kéri a tanárokat, hogy tiltakozásukkal ne büntessék a gyerekeket és a szülőket. Vagyis Lázár azt kérte a tanároktól, hogy vagy munkaidőn kívül tiltakozzanak vagy a sztrájktörvény adta keretek között sztrájkoljanak.

Fotó: Kovács Attila / MTI

Március 30-án az iskolák betartották a munkajogi szabályokat, mert az iskolaigazgatók igazolták vagy helyettesítették a hiányzó órákat, ezért nem is volt semmilyen szankció. Lázár szerint ez könnyen megoldható volt, mert mindössze 200 iskoláról van szó.

Ami törvényes, azt nem szankcionáljuk

Hozzátette, hogy sztrájkolni az iskolán belül lehet a törvényes keretek között. 

Lázár arról is beszélt, hogy a kormány várja a Kúria döntését a kvótás népszavazással kapcsolatban. A Kúria május 3-án tárgyalja a kötelező betelepítéses népszavazással kapcsolatos felülvizsgálati kérelmeket. Lázár szerint a kormány szeretné megkérdezni az embereket erről a kérdésről, mert a népszavazás olyan súlyú, mint a Magyarország NATO- és európai uniós tagságáról döntő referendumok voltak.

A miniszter úgy látja, hogy

a bürokrácia áll szemben a demokráciával.

Szerinte Európa bürokráciában gondolkozik, a magyar kormány szerint viszont a nép döntse el, ki kaphat lehetőséget, hogy itt élje le az életét. A miniszter most is elmondta, hogy nem új bevándorlási rendszerre, hanem új európai védelmi rendszerre van szükség, "nem a bajt kell szétosztani, hanem megelőzni azt". Magyarország 4,6 milliárd forinttal járul hozzá Törökország uniós támogatásához.

Májusban indul a földárverések harmadik, egyben utolsó köre. Eddig 240 milliárd értékben, összesen 10 ezren. Lázár szerint a sajtóban csak tíz név forog, "9990 gazda anonim maradt", de 10 ezer magyar család jutott földhöz. A feltételek nem változnak az utolsó körben sem.

Lázár azt is bejelentette, hogy a héten benyújtja a településképi törvényt. ez alapján minden önkormányzat helyi rendeletben szabályozza majd, hogy milyen építkezések felelnek meg a városképnek, és ez a 300 négyzetméter alatti épületekre is vonatkozik. Az intézkedésről ötpárti egyeztetés is lesz.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. április 14-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (b).

Fotó: Kovács Attila / MTI

További bejelentések, válaszok Lázár Jánostól:

• 37 vizsgálatot kezdeményezett Magyarország ellen az Európai Unió család elleni hivatala, az OLAF, ami Lázár János szerint kifejezetten kevés. Legutóbb a közvilágítás, az ORÖ támogatása és a metró ügyében indult. A miniszter szerint szívesen állnak minden vizsgálat elé.