http://index.hu/belfold/2014/01/16/lazar/

• Panyi Szabolcs

Lázár János csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján (melyet élőben közvetítettünk, mégpedig itt) az elmúlt 40 év legjobb üzletének nevezte, hogy az oroszok kapták meg a paksi bővítés lehetőségét. Arról is beszélt, hogy munkahelyek tízezrei jönnek majd létre, az olcsó áram révén pedig Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává válunk. Meg valami olyasmit is mondott, hogy büszke lehet az ország erre a megállapodásra.

Lázár János és Giró-Szász András a mai sajtótájékoztatónFotó: Soós Lajos

Ez volt tehát Lázár János 2014 januárjában. De mit gondolt volna ugyanerről a 2010-es Lázár János? Nem nagyon kell találgatnunk, a Kettős Mérce blog ugyanis előtúrt egy felvételt, melyen a fideszes politikus egy könyvbemutatón arról beszél, hogy

• az orosz-magyar viszony szorosra fonódása az elmúltnyolcév jellemzője
• elképesztő az energiafüggésünk Oroszországtól
• a Fidesz ezért függetlenedni akar
• az Oroszországhoz való viszony mindig értékválasztás is volt
• így a szabadságharc leverésekor, a Tanácsköztársaság alatt vagy Nagy Imre kivégzésekor
• az oroszoktól demokrácia és szabadság sosem jött

De jöjjön a videó, utána pedig az első két perc legérdekesebb részeinek leirata!

Lejátszás

Lázár 2010-ben: Az orosz energiaüzlet értékválasztás a szabadság ellen

Teljesen világos tehát, hogy Oroszország és Magyarország sorsa bizonyos értelemben az elmúlt nyolc esztendőben összefonódott. Nekünk, a mai döntéshozóknak fontos felelősségünk, hogy ezt milyen irányba tereljük. Vannak olyan tények, amelyekkel kénytelenek vagyunk szembenézni. Ez Magyarország elképesztő mértékő energiafüggősége és energiakiszolgáltatottsága. Ma a magyar energiafölhasználás 80-90 százaléka egy irányból, keletről, Oroszországból érkezik, és ez kényszerpályára állítja a magyar gazdaságpolitikát, a magyar energiapolitikát. Fontos célkitűzéseket fogalmaztunk meg a következő húsz érve vonatkozólag. Próbálunk függetlenedni, ez egy nagyon nehézkes feladat.

(...) Az  Oroszországhoz való viszony (...) történelmi aspketusban (...) mindig értékválasztást is jelentett. Értékválasztást jelentett 1849-ben, értékválasztást jelentett 1918-ban és 1919-ben, értékválasztást jelentett 1945-ben, értékválasztást jelentett 1958-ban, Nagy Imre kivégzésekor, értékválasztást jelentett az elmúlt húsz év minden kormányzati döntése alkalmával. Aki Oroszországhoz közeledik, lehet, hogy gazdasági értelemben ennek a közeledésnek, ennek a korrekt kapcsolatnak nyertese, győztese, zsebeink gyarapítója lesz, de fölad valamit a demokrácia, a szabadság, a szabadságjogok gyakorlása tekintetében. (...) Egy dolog soha nem jött keletről. A keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak.