Vagy sürgősen pénzt kell tenni az egészségügyi rendszerbe, vagy
vissza kell venni a minőségből, vagy szűkíteni kell az ellátási
csomagot, esetleg részben fizetőssé tenni egyes ellátásokat, mert az
biztos, hogy a rendelkezésre álló pénzből a mostani egészségügyi
struktúra már nem működtethető.
Gyakorlatilag erre a következtetésre jutottak
a kórházak vezetői és az orvostechnikai eszközöket gyártó és forgalmazó
cégek azon a tanácskozáson, amelyet a kórházak megállíthatatlannak
látszó eladósodása miatt hívtak össze. Számítások szerint ugyanis a
kórházi tartozásállomány már most elérte a tavaly év végi, mintegy ötven
milliárd forintos szintet.
A megbeszélésen végül is csak az nem volt jelen, aki érdemi befolyást
gyakorolhatna a helyzet alakulására: a kormányból mindössze üzentek,
hogy egy-két héten belül hajlandók egyeztetni a kérdésben. Velkey György
kórházszövetségi elnök szerint a döntéshozók számára egyértelművé kell
tenni, hogy az egészségügyi intézmények krízis közeli állapotba
kerültek, hamarosan nem tudják az ellátást a megfelelő színvonalon
biztosítani, ezért nagyon gyorsan pénzhez kell jutni az
alulfinanszírozott intézményeket, és rendszerszerűen is változtatni kell
a támogatásukon. „Ennek forrását makroszinten kell megtalálni, és ez az
állam feladata” – mondta, hozzátéve: jó lenne, ha amikor a kórházak
működőképességének forrásáról beszélnek, nem az lenne a válasz, hogy az
egészségügy már kapott pénzt, a béremelésre, mert „az nem ide tartozik”.
Azt is aláhúzta, hogy a kórházak már nem tudnak min spórolni, e
tekintetben is "elérkeztek a falig".
Az Orvostechnikai Szövetség vezetői rámutattak, hogy miközben már a
polgári törvénykönyv is legfeljebb 60 napos fizetési határidőt
engedélyez, a valóságban a kórházak átlagosan 150 napra fizetnek.
Megjegyezték, hogy a követelések 30 százalékát már a faktorcégek sem
fogadják be a magas rizikó miatt, így azonban leállhat a fogyóanyagok,
műtéti eszközök szállítása, megállhat a gépek, berendezések
karbantartása, különösen azokban a kórházakban, amelyek egy évnél
régebben ki nem fizetett számlákat is tolnak maguk előtt.
Ugyanakkor az orvostechnikai cégek vezetői felhívták a figyelmet,
hogy az Egészségbiztosítási Alapban jelenleg csaknem 30 milliárdos
megtakarítás van, amit akár a tartozások rendezésére is fel lehetne
használni. Egy másik lehetőség az adósságrendezésre, hogy mivel a
fizetési gondok állami intézményeknél jelentkeznek, az azokat ily módon
finanszírozó vállalkozások a követeléseik erejéig mentesülnének adó- és
járulékfizetési kötelezettségeik megfizetése alól. Hiszen – érveltek –
bizonyíthatóan azért nem tudnak adókat és járulékot fizetni, mert az
államháztartáshoz tartozó intézményektől nem jutnak a pénzükhöz.
Szerző: H. É.
Kommentáld!