Ma, 05:00

Továbbra is Európa Unió legmagasabb inflációját produkálja Magyarország, a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzé tett adatai szerint júniusban - éves összehasonlításban - 5,6 százalékkal növekedett a fogyasztói árindex, elsősorban a dohányáruk és szolgáltatások áremelkedése miatt.

Bár az autósok kevésbé érezték meg, de júniusban mérsékelte a pénzromlás ütemét az üzemanyagok ára, és összességében olcsóbbak lettek a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek is.

A júniusi éves 5,6 százalékos infláció messze van a maastricht-i kritériumban előírt 3 százalékos céltól. Elemzők egybehangzó véleménye szerint 2012-ben biztosan nem teljesítjük ezt a követelményt sem. Magyarországon a legdrágább az élet a az Unió 27 tagállama között, alaposan lemaradtunk a sorban előttünk álló Észtországtól is, ahol 4,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex. Érdekes, hogy Svédország mellett Görögországban mérték a legalacsonyabb inflációt, mindkét helyen 0,9 százalékosat

Ha egy esztendőre visszatekintünk, akkor a legnagyobb mértékben csaknem 40 százalékkal drágult a tojás, a sertészsír közel 30 százalékkal, a csokoládé és a kakaó pedig 20 százalékkal. Ami azonban igazán "megdobta" az éves infláció mértékét, az a szeszes italok, a dohányáruk és részben a gyógyszerek drágulása, de jelentős mértékben emelkedett az üzemanyagok és a távfűtés ára is. A tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az adóváltozásokat kiszűrjük, akkor az infláció mértéke csak 3,4 százalékos lett volna. A magasabb áfa hatását viszont részben ellensúlyozta, hogy gyenge a belső kereslet.

Az inflációs kilátások érdemben romlottak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi inflációs jelentés óta, a legfrissebb előrejelzés szerint a fogyasztói árindex csak 2013 végére kerülhet a cél közelébe, mivel a kormányzati intézkedések a vállalati költségek jelentős és tartós megemelkedését okozzák - olvasható a Monetáris Tanács júniusi ülésének tegnap nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvében. A jegybankárok ezzel is indokolták, hogy legutóbb miért hagyták változatlanul a forint tavaly december óta érvényes hét százalékos kamatát. A Monetáris Tanács tagjai azt sem mulasztották el hangsúlyozni, hogy a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is rendkívül alacsony, a fogyasztói árakra ható nyomás kizárólag a kormányzati intézkedésekhez kapcsolódik.

Az elkövetkező hónapok áralakulását illetően Suppan Gergely korántsem optimista. A szakember a Népszavának elmondta, hogy a július 1-jétől érvényes távközlési néhány tized százalékkal megemeli majd a fogyasztói árindexet, de ennek hatását csak az augusztus-szeptemberi számlák kézhezvételekor érzik majd meg a családok, az intézmények és a vállalkozások. 

Az elemző várakozásai szerint az ősz folyamán a 6,0 százalék közelébe is felszökhet az inflációs görbe, az esztendőt azonban 5,0 százalék körüli éves inflációval zárhatjuk. A jövő esztendő alakulása Suppan Gergely véleménye szerint még nagy kérdés, mert a januártól bevezetendő pénzügyi tranzakciós illeték inflációs hatását ma még felméri nem lehet. Ami biztató viszont, hogy a kőolaj világpiaci árának elszabadulásától nem kell tartani. Ha minden a mostani elképzelések szerint alakul, akkor a jövő év közepéig fokozatosan, 3,5 százalékra csökkenhet a pénzromlás mértéke.

A JP Morgan londoni elemzői közölték: fenntartják azt a véleményüket, hogy az MNB Monetáris Tanácsa a kamatcsökkentésekkel megvárja a forintot terhelő kockázati felárak tartós mérséklődését. A befektető ház szerint azonban ennek bekövetkezte valószínűtlen az IMF/EU-megállapodás megkötése előtt. A cég előrejelzése szerint az első MNB-kamatcsökkentés októberben lesz, és a magyar jegybank összesen 1,00 százalékponttal csökkenti jelenlegi 7,00 százalékos alapkamatát. 

A cég elemzői közölték ugyanakkor azt is, hogy véleményük szerint a legutóbbi kormányzati döntések növelték a monetáris enyhítés későbbi kezdetének kockázatát, mivel a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztése a jegybanki és kincstári műveletekre "erősen vitatott", és az IMF várhatóan azt szeretné, ha a magyar hatóságok más bevételi forrást keresnének. A JP Morgan elemzői szerint az IMF/EU-tárgyalások ezért hosszabb ideig is eltarthatnak, mint ahogy azt a piac jelenleg feltételezi.

A pénzromlás folytatódni fog

A fogyasztói árak jelenlegi emelkedésében kettős hatás érvényesült. Egyrészt a hazai és nemzetközi szinten is jellemző gyenge gazdasági növekedés miatt a csökkenő kereslet mérsékli az inflációt, főként az üzemanyagárak növekedését. Másrészt idehaza az idei jövedéki adó emelések hatására dráguló szeszes italok és dohánytermékek jelentős mértékben gyorsítják az inflációt. A továbbra is gyenge belső fogyasztás fékező hatását azonban az újabb adóemelések ismét kiolthatják, így folytatódhat a fogyasztói árak emelkedésének gyorsuló trendje - mondta hozzá Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

B. M. /             NÉPSZAVA