Mennyi járulékot kell vonni a munkaviszonyból származó jövedelem után egy 1953 decemberében született nő esetében, aki 2012 decemberében előrehozott öregségi nyugdíjba vonult? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.

Az 1953. évben született személy irányadó öregségi nyugdíjkorhatára a 63. betöltött életév. Figyelemmel arra, hogy 2011. december 31-ét követően korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapítására a nők kedvezményes nyugdíjazását leszámítva már nincs jogi lehetőség, ezért a megkeresésében említett hölgy részére 2012 decemberétől valószínűleg korhatár előtti ellátást állapítottak meg, ami nem minősül saját jogú nyugellátásnak.

Mivel a korhatár előtti ellátásban részesülő személy nem saját jogú nyugdíjas, ezért az ellátás folyósítása melletti foglalkoztatási jogviszonya alapján a járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn, azaz biztosítottként természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot fizet.

Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A korhatár előtti ellátásban részesülő, valamint a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy esetén is – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – az ellátása folyósítása mellett fennálló Tbj. 5. §-a szerinti biztosítása, keresőtevékenysége alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-a szerinti korlátozás az irányadó. A rendelkezés megszabja, hogy az ellátás korlátozás nélkül kizárólag akkor vehető fel, ha az ellátás mellett folytatott keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék alapját képező kereset összege az úgynevezett éves keretösszeget) a minimálbér tizennyolcszorosát – 2014. évben ez 101 500 forint x 18 = 1 827 000 forint – nem éri el.

Amennyiben a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset eléri a keresetkorlát összegét, az ellátás a követő hónap első napjától az adott év december 31-éig szünetel. Ha a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset a tárgyév decemberében éri el a keresetkorlát összegét, úgy abban az esetben az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, azonban a decemberi ellátás összegét vissza kell fizetni-

Nagyon fontos tisztában lenni azzal is, hogy a keresetkorlát elérésére vonatkozóan a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van, azaz a korlát elérését minden esetben jeleznie kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé.

Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy ha a foglalkoztatás közszolgálati, kormányzati jellegű jogviszony keretén belül történik, úgy abban az esetben a Tny. 83/C. § szerinti szüneteltetési kötelezettség is fennáll, mely szerint az ellátás folyósításának szüneteltetését nem a foglalkoztatásból származó kereset mértéke határozza meg, hanem az, hogy az ellátásban részesülő személy a munkavégzésre irányuló tevékenységét milyen jogviszony keretei között látja el.

Amennyiben a foglalkoztatásra a Tny. 83/C. § szerinti jogviszonyok egyikében – közalkalmazott, kormányzati szolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelőiként közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszony – kerül sor, úgy abban az esetben az ellátás folyósítása a foglalkoztatás időtartamára kötelezően szünetel.

adozona.hu