Öregségi nyugdíj

A nők helyzete nyugdíjszempontból sokkal kritikusabb, mint a férfiaké. A legtöbb hölgy azonban nincs tisztában ezzel és ennek következményeivel. Nekik írtam ezt az összefoglalót, hogy megismerjék a jövőbeni sorsukat alapvetően meghatározó tényezőket.

Miért életbevágó a hölgyek számára, hogy tisztában legyenek a nyugdíjrendszer működésével és jövőjével?

 Mert ők hosszabb ideig élnek, miközben nyugdíjszempontból kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, mint a férfiak!

Hogyan működik a nyugdíjrendszer és vajon működhet-e ugyanígy a jövőben?

Az öregek eltartása az egész emberi történelem folyamán éppen úgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át 130 évvel ezelőtt történelmi kényszerek hatására az állam. A korábbi családi kötelezettséget központosították, így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített, mai nevén folyó finanszírozású társadalombiztosítás.

Nagyon egyszerű a nyugdíjrendszer működése: az állam kirója a mindenkori dolgozó nemzedékekre a járulékokat, s az ebből befolyó bevételt szétosztja az idősek között, vagyis a mindenkori aktív korú dolgozóknak kell megteremtenie a mindenkori nyugdíjak fedezetét.

Én és kortársaim fizetjük a szüleink, nagyszüleink generációinak nyugdíját, arra számítva, hogy mire én és kortársaim megöregszünk, a mi nyugdíjunk fedezetét majd a gyerekeink, unokáink fogják megteremteni.

A rendszer a nemzedékek közötti hallgatólagos bizalmi szerződésre épül és akkor működik jól, ha sokan fizetnek járulékot és kevés idősnek kell nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán.

Azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, ami komolyan veszélyteti a nyugdíjrendszer jövőjét. Egy évszázad alatt a népesedési folyamatok megfordultak. Egyre többen élünk egyre hosszabb ideig, miközben egyre kevesebb gyermek születik. Ennek következtében öregszik a társadalom mindenütt Európában - nálunk is.

Magyarországon ezekben az években vonul nyugdíjba a Ratkó-korszakban született nagyon nagy létszámú generáció, majd 2040-től az ő gyermekeik, a "gyes-nemzedék" tömege. Utánuk demográfiai sivatag következik, miután az 1975 környékén született  gyes-nemzedék tagjainak sokkal kevesebb gyermeke született, mint ahányan ők maguk vannak. A termékenységi mutató ma Magyarországon alig 1,41 – vagyis 100 termékeny korú hölgynek csak 141 gyermeke van (miközben csak ahhoz, hogy ne fogyjon a magyar lakosság, legalább 210-nek kellene lennie).

Ha viszont sokkal kevesebb a járulékfizető és sokkal több a hosszú ideig élő nyugdíjas, mint korábban, vagyis a drámaian lecsökkent bevételt többfelé kell szétosztani, akkor a nyugdíjak