A tárca által az MTI-hez eljutatott közlemény szerint a beruházási
együttműködés során a finanszírozás forrása lenne a kötvénykibocsátás.
A közlemény a kötvénykibocsátás részleteiről nem szól, csak annyi
szerepel benne, hogy egy vezető kínai bank szervezésében történne meg. A
nagyságrendjét szintén nem említi a közlemény, de Szarvas Ferenc, a MÁV
vezérigazgatója Pekingben az MTI-nek azt nyilatkozta: a magyar
vasúttársaság és a China Railway Construction Corporation (CRCC) közötti
együttműködésben megvalósuló projektek finanszírozása több százmilliárd
forintot tehet ki.
Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter szerint a sikeres tárgyalások jó alapot
teremtenek ahhoz, hogy további kézzelfogható eredményekkel zárulhasson a
május második felében Magyarországon tervezett kormányközi vegyes
bizottsági ülés.
A miniszter - emlékeztet a közlemény - Pekingben, Hongkongban,
Sencsenben (Senzhen) és Csungkingben (Chongqing) folytatott az elmúlt
napokban kormányzati szintű tárgyalásokat a kínai Kereskedelmi
Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Vasútügyi Minisztérium, a
Közlekedési Minisztérium, a kínai Légügyi Hatóság, a kínai jegybank és
számos nagyvállalat vezetőivel.
Kínai befektetőket vonna be az adósság finanszírozásba az
Államadósság Kezelő Központ. Az intézmény vezérigazgatója, Pleschinger
Gyula azt követően mondta a Gazdasági Rádiónknak, miután a nemzeti fejlesztési miniszter által vezetett kormánydelegáció tagjaként hazatért Pekingből.
Hangsúlyozta, hogy tényleges kibocsátásról még nem volt szó, egyelőre csak ismerkedtek a lehetséges befektetőkkel. Az ÁKK
vezérigazgatója beszélt arról is, hogy információik szerint a
hitelminősítők rövidtávon nem fognak hozzányúlni a magyar
adósbesoroláshoz, akkor javíthatják a minősítést, amint kiderülnek a
konvergencia programhoz, és Széll Kálmán tervhez kapcsolódó részletes
kormányzati lépések
A konkrét kötvénykibocsátásról még korai beszélni, sem a kamat, sem a
devizanem nem ismert, mindössze ismertették, hogy Magyarországnak 20
különböző devizában denominált kötvénye van kint a piacon. A kínai
befektetés azonban bonyolultabb, ott hosszú előkészítő tárgyalás kell,
hogy a bizalom kialakuljon. Magyarország mindenesetre szeretné meggyőzni
a kínai befektetőket, hogy vásároljanak magyar államkötvényeket.
Kommentáld!