• Csonka Anna,
• Spirk József

2013. december 17., kedd 07:42 | |

Hátrányos a nemzetiségeknek az új parlamenti nemzetiségi képviseleti rendszer roma politikusok szerint. Lakatos Béla, Ács roma polgármestere fel is függesztette Fidesz-tagságát, és kilép a pártból, ha a 2014-es választáson nem szavazhat pártlistára az, aki nemzetiségiként akar voksolni.

„Az új választási törvény csak álmegoldást nyújt a kisebbségeknek, miközben hátrányosan megkülönbözteti és meghasonlásra kényszeríti őket” – jelentette ki Lakatos Béla ácsi polgármester, aki ezért felfüggesztette párttagságát, és amennyiben a helyzet nem változik, ki is lép a Fideszből. Az új szabályok szerint ha valaki regisztrálja magát a nemzetiségi névjegyzékbe, akkor a pártok országos listájára nem szavazhat, csak a nemzetiségi listára.

Lakatos Béla, Ács polgármestereFotó: Huszti István

Lakatos Béla – aki az Indexnek a múlt héten a kormány romapolitikáját bírálta – úgy véli, ez válaszút elé állítja a kettős identitású cigány lakosságot: vagy vállalják a romaságukat és romákra szavazhatnak, vagy nem, és akkor beleszólhatnak az országos politikába. „Ez a törvény olyan, mintha nem a Fidesz, hanem egy szélsőjobboldali párt hozta volna” – mondta Lakatos.

„Választanunk kell az etnikai identitásunk és az általános választójogunk között" – mondta a törvényről Makai István, a Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke is. Makai a 36 roma szervezet összefogásával elindult Ne regisztrálj! kampány egyik főszervezője. A kampány arra szólítja fel a romákat, az önkormányzati választások előtt ne regisztráljanak a nemzetiségi névjegyzékbe, mert akkor elveszítik nyomásgyakorló képességüket a pártok felé. „Teljes beleszólási jogunk kell, hogy legyen az ország jövőjébe és abba, hogy milyen kormányunk legyen” – fejtette ki Makai.

Egy nemzetiségi képviselői – azaz kedvezményes – mandátum megszerzéséhez 20-25 ezer szavazatra van szükség, viszont hiába szavaznak egy jelöltre akár többször ennyien, több mandátumot nem szerezhetnek. „Akár 30 ezren, akár 300 ezren megyünk el szavazni, csak egy embert juttathatunk a parlamentbe” – mondta Makai. A nemzetiségek közül egyébként a cigányokon kívül a németeknek és a szlovákoknak van még esélyük képviselőt juttatni a parlamentbe.

A roma szervezetek szerint az is antidemokratikus, hogy a nemzetiségi listán kizárólag az országos roma önkormányzat jelöltjei szerepelhetnek, ami olyan, mintha az Országgyűlés is egyetlen listát állíthatna össze a választásokra – mondta Makai.

Nem tartja viszont hátrányos megkülönböztetésnek a nemzetiségi listákat Gulyás Gergely, az új választási szabályok egyik alkotója. A fideszes képviselő szerint 2014-től a nemzetiségi szavazók is ugyanannak a testületnek, konkrétan az Országgyűlésnek az összeállításába szólnak bele, mint a nem nemzetiségiek. A nemzetiségi listán megválasztott képviselők a pártok számára kiosztható 93 listás képviselői hely számát csökkentik majd. Ha a romák, a németek vagy a horvátok – a példa kedvéért – egy-egy képviselőhelyet szereznek, akkor a pártoknak csak 90 listás helyet oszthatnak ki. A törvény ezért rendelkezik úgy, hogy a nemzetiségiek előre dönthessenek, hogy az egyéni képviselő-jelöltek mellett a pártok vagy nemzetiségek listájára szavaznak.

Gulyás szerint a törvény így is komoly kedvezményeket biztosít a nemzetiségeknek. A romáknak, illetve a másik 12 nemzetiségnek ugyanis a jóval kevesebb, körülbelül negyedannyi szavazat is elég ahhoz, hogy képviselőt tudjanak delegálni a parlamentbe. Az új szabályok szerint ugyanis a pártoknak 80-90 ezer voks kell egy listás szavazat megszerzéséhez, ugyanakkor várhatóan 20-25 ezer szavazat is elég lesz ahhoz, hogy egy kedvezményes mandátumot, vagyis egy teljes értékű képviseleti helyet megszerezzen egy nemzetiség. Ha ennél kevesebb szavazatot szerez egy nemzetiségi lista, akkor is van lehetőség arra, hogy szószólót küldjön az országgyűlésbe. A szószóló a parlamenti képviselőhöz hasonlóan részt vehet a parlament ülésein, csupán szavazati joggal nem rendelkezik majd.