Vannak olyan települések, amelyek szerencsétlen módon valami rémség kapcsán kerülnek bele a köztudatba. Akár léteznek ma, akár nem, de végérvényesen a nemzethalál kapcsolódik Muhi, Mohács, Világos nevéhez. A közelmúltból is ott van Balatonszárszó, ahol legjobbjaink vasút elé ugrottak, Balástya, ahol rém gyilkolt, vagy Ároktő, ahonnan időseket kínzó banda indult gonosz portyáira. A Bács-Kiskun megyei Orgoványnak sincs szerencséje, miután az első világháború után, a fehérterror alatt Héjjas Iván különítményesei gyilkoltak a közeli erdőben, és most is negatív hír, a helyi takarékszövetkezet bedőlése miatt kapott a nagyközség vezető helyet a médiában.

Az ilyenkor szokásos nyugtató-pirulákat már kiosztották az arra illetékesek. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, illetve Orbán Gábor adóügyi államtitkár elmondták, hogy a szövetkezetnél számlát vezető nyugdíjasok majd a postás bácsitól megkapják a nyugdíjaikat. A kisbetéteseknek sincs okuk aggódni, hiszen az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája érvényes a betéteikre, fejenként 100 ezer euróig, vagyis most éppen 31 millió forintig helytáll az alap a betétesek pénzéért. A szervezetnek pedig bőven van pénze. Sajnos mostanában hallunk ugyan róluk gyakran, csak takarékszövetkezet-halálból emlékezhetünk a soltvadkerti és a körmendi esetre is, de még így is megvannak a banki befizetésekből a tízmilliárdok.

Van tehát OBA-segítség, marad valami pénz a csőd után is az Orgovány és Vidékében is, az ernyőbank, vagyis a TakarékBank is helytáll. Látszólag nem bukik senki sokat, senkinek nem is olyan fontos, hogy mi is vezetett a csődhöz, a nem kellő kockázatkezelés, vagy ami sokkal rosszabb: a lopás? Ha lesz az ügyben büntetőeljárás, akkor majd a rendőrség ezt bizonyára kinyomozza, de sajnos az elmúlt négy takarékbalhé (a felsoroltakon túl a Jógazda elnevezésű szövetkezeté) minden esetben többről szólt, mint válságról és pechről, mindegyik rendkívül büdös volt.

Különösen pikáns analógia Orgovány szempontjából a soltvadkerti bedőlés, mert a szintén Bács-Kiskun megyei Soltvadkert nem csak, hogy rettentő közel van Orgoványhoz, de a két takarékszövetkezetnek volt egy nehezen indokolható furcsa közös befektetése is. Egy Air-Control elnevezésű cégbe (rajtuk kívül még a tiszaföldvári takarék volt benne a buliban) tettek pénzt, amelyet egy Seychelle-szigeteki cég alapított, de volt később panamai tulajdonosa is. Hogy mi volt a célja ennek a bevételt nem termelő, de sok befektetést felemésztő kalandnak. máig nem tudni, talán egyszer majd ez is kiderül.

Hogyan tovább? Ami most zajlik, általában viszonylag gyors folyamat. Miután a takarékszövetkezet működési engedélyét visszavonták, fel kell mérni a károsultakat, úgy tűnik 28 ezer betétest kell kifizetni, az adóhatóság pedig méltányos lesz azokkal a vállalkozókkal, akik beragadt számláik miatt késnek a közterheikkel.

Sokkal szomorúbb az, hogy mi mindent rejthet még e világ? Ahány takarékszövetkezet, annyi kis bank, annyi önálló történet. Némelyekre különös üzleti körök telepedtek rá, mások illegális ügyletekre használták a takarékszövetkezeteket, mert mindig lehetett abban bízni, hogy itt gyengébb az ellenőrzés, a NAV is inkább a nagy bankoknál kezdi a lekérdezéseket. A csődbe jutott szövetkezeteket, sokszor azok vezetőinek közreműködésével néhol igazi gengszterek fosztogatták. Na, nem fegyverrel, maszkban, hanem öltönyben, hitelkérelmezőként bemutatkozva.

Az ügyfeleknek most nincsen semmi teendőjük, várakoznak. Az állam büszkén hátradőlhet, ugye, hogy igazunk volt, amikor gyorsan szorosabbra fűztük az állami kontrollt a takarékok körül? Hiszen valóban a TakarékBank vezetése vette észre, hogy hamis a baba, hogy ami Orgoványban pozitív saját tőkének látszik az egy hatalmas mínusz, és, hogy a rosszhitelek aránya a törvényben megengedett szint háromszorosa. Éljen-éljen, működik a rendszer, segít az állami kontroll. Sajnos persze megint az ártatlan szereplők, a bankok és az adófizetők járnak rosszul, Az ellopott pénzek ugyanis mindig hiányoznak valahonnan, az OBA-ba nem lehet csökkenteni a befizetéseket, és a végén mindig az ügyfél állja a cechet. Szerencsére elég hosszú a láncolat, valószínűleg a magyar adófizetők nem így nézik ezt a sztorit. A Bács-Kiskun megyei rendőrök, vagy a gazdaság-védelmisek valószínűleg megint nekiveselkednek, egy-két funkcionáriust, vagy aláírót talán el is kapnak. Van azonban egy háttérben maradó kör, amelyik az országban hol itt, hol ott bukkan fel, kér hitelt Soltvadkerten, kér Körmenden, kér Orgoványban, aztán nem tudja megadni. Őket jó lenne kiiktatni a rendszerből, a minden vállalkozásukkal sikertelen, a mindennel bedőlő, a mindenhol adós maradó terepjárósokat. Mert az autószalonban valahogy mégis fizetnek…