A kétmillió forintos fizetési plafont, amelyet a kormány az állami alkalmazottakra állapított meg, az MNB vezető alkalmazottainak egy részénél nem veszik figyelembe. A legjobban a jegybank ügyvezető igazgatói járnak, ők a főigazgató Nagy Rózához hasonlóan 4,2 millió forintos havi személyi alapbért kapnak, de az igazgatók fizetése is túllépi ezt a küszöböt. Őket bruttó havi 2 millió 250 ezer forintos bérrel javadalmazzák. Bár a jegybank honlapján fellelhető táblázat hallgat az éves teljesítmény alapján folyósítható bónuszokról, azonban a pluszjövedelmek e nélkül sem csekélyek. Minden alkalmazott egységesen évi 678 500 forintos cafetéria-juttatásra jogosult, emellett önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként az alapbér évi 3,8-5,5 százalékát kitevő pénzbeli juttatásban is részesülnek.

Jó volt tavaly jegybanki alkalmazottnak lenni. Matolcsy György jegybankelnök nemrégiben Tóbiás József szocialista képviselő kérdésére azt közölte, hogy az MNB alkalmazásában állók havi átlagbére 2013. márciustól novemberig 587 148 forintról 623 500 forintra változott úgy, hogy a bértábla alsó egyharmadába eső legalacsonyabb keresetű munkavállalók munkabére jelentősebben, legalább a minimálbér 250 százalékára emelkedett. A nem kevés szociális érzékenységről számot adó válasz szerint egy ügyintéző 286-376 ezer forintos havi alapbérre számíthat. A honatyának adott válaszból az is kiderül, hogy az MNB-nél tíz olyan alkalmazott van, "akinek az MNB-vel fennálló jogviszonyára tekintettel a havi bére meghaladja a 2 millió forintot." Matolcsy György kiemelte, hogy a képviselő által kért számadatok részben nem értelmezhetők, és több okból nem is összehasonlíthatók.

Az sem kevésbé rejtélyes, amit az elnök azzal kapcsolatban írt, hogy "a PSZÁF-tól az MNB-hez 2013. október 1-jén átkerült foglalkoztatottak bérét az Országgyűlés határozta meg, és az ő munkabérük megállapításánál a munkaszerződések megkötésekor az MNB maradéktalanul betartotta a törvényi előírást." Ebből Matolcsy azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi és a korábbi bérek összehasonlítását lehetetlenné teszi, hogy a közszolgálati tisztviselők illetménymeghatározási rendszere alapvetően eltér a Munka törvénykönyve szerinti bérstruktúrától. Az elnöknek ez a megállapítása azért is érthetetlen, mert bért bérrel összehasonlítani aligha olyan bonyolult feladat, hogy ezt az MNB-nél ne tudnák megoldani.

Matolcsy György korábban nem tartozott azok közé, akik tűzbe mentek volna a jegybank választott tisztségviselőinek, a korábbi elnöknek, Simor Andrásnak és két alelnökének, Karvalits Ferencnek és Király Júliának a javadalmazásáért. Orbán Viktor kormányfővel karöltve azért kardoskodott közvetlenül a 2010-es kormányváltást követően, hogy Simor fizetését mérsékelni kell, mivel a jegybanki vezetőket is azok közé az állami vezetők közé sorolták, akiknek bruttó havi jövedelme nem haladhatja meg a kétmillió forintot. Simor bruttó fizetése a lefaragást megelőzően 8 millió 11 ezer 800 forint volt, Karvalitsé 6 millió 409 ezer 500, Királyé pedig 5 millió 608 ezer 200 forint, sőt a a többi Monetáris Tanács-tagé is elérte a 2 millió 804 ezer forintot.

A korábbi jegybanktörvény szerint „az elnök MNB-től származó tárgyévi összes keresete az elnök részére előző évre megállapított összes keresetnek az Európai Unió Bizottságának a tárgyévet megelőző évben benyújtott konvergencia-programban a tárgyévre vonatkozó várható fogyasztói árindex értékével megemelt összege.” Ez a szabály egyébként az első Orbán-kormány óta volt érvényes, igaz hogy az akkori jegybanktörvény javadalmazásról szóló paragrafusát a Fideszhez közelálló Járai Zsigmondra, a jelenlegi felügyelő bizottsági elnökre szabták - az Európai Központi Bankkal (EKB) egyetértésben.

Amikor 2010-ben hozzányúltak Simor András és a többi monetáristanács-tag fizetéséhez, akkor erről - a kötelezettségét megszegve - a kormány nem egyeztetett előzetesen az EKB-val. Így nem csoda, hogy az Európai Bizottság illetékes főtisztviselője és az EKB is rosszallását fejezte ki a bércsökkentés miatt. A frankfurti székhelyű pénzintézet leszögezte, hogy az MNB-döntéshozók fizetésének módosítása nem változtathatja meg a kinevezésükkor érvényes feltételeket, ezért a törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat.

„A jelek szerint a Fidesz nem tudja, vagy nem akarja felfogni, hogy a kizárólag erőből folytatott politizálás csak idehaza kivihető, ahol a kétharmados többségük birtokában mindaddig bármit megtehetnek, amíg a választók ezt eltűrik, a nemzetközi kapcsolatokban azonban ez még a szuperhatalmaknak sem mindig sikerül – írta annak idején Lengyel László politológus. "Márpedig mi egy viszonylag jelentéktelen, a külső környezettől meghatározóan függő ország vagyunk, és ezen a nagymellényű nemzetieskedő szólamok sem változtatnak, illik tehát betartanunk a korábban általunk is elfogadott, általános játékszabályokat. Ne higgyük azt, hogy ezek figyelmen kívül hagyása következmények nélkül megúszható, a partnerek bizalmának elvesztése minden területen, de mindenekelőtt pénzügyi téren gyorsan érezteti a hatását” – olvasható Lengyel írásában.

Az új jegybanktörvényben már az áll, hogy az elnök fizetése a KSH által megállapított előző évi, átlagos bruttó kereset tízszerese, ami tavaly 230 664 volt, így Matolcsy Györgynek bruttó 2 306 640 forintos személyi alapbér jár havonta. (Ugyanakkor az Európai Unió belenyugodott abba, hogy Simor bérét is  ilyen számítás alapján állapítsák meg mandátuma lejártáig, vagyis 2013. márciusáig is.)

A Fidesz viszont kiállt Járai Zsigmond mellett. A felügyelőbizottsági elnök korábban a jegybankelnök pénzének 15 százalékát kapta. Ez a szocialista kormány idején bruttó 1 millió 201 ezer 770 forintot jelentett. Amikor az egykori jegybankelnök fizetését lefaragták, akkor Járai Zsigmond bére is 300 ezer forintra apadt. Orbán Viktor azonban nem hagyta cserben egykori hűséges pénzügyminiszterét, és a takarékosság jelszavát félredobva javadalmazását havi bruttó 1,2 millió forintban állapíttatta meg a kétharmados fideszes többségű Országgyűléssel. Járai annak idején a felügyelőbizottság nevében kifakadt a magas jegybanki jövedelmek ellen, holott akkor ezek nem lépték túl a törvényben megengedettet, most azonban, mióta Matolcsy György áll a bank élén, hallgat. Az MNB humánpolitikai vezetője egyébként nem más, mint Polt-Palásthy Mariann, a törvényesség őrének, a legfőbb ügyésznek a felesége. Ilyenkor az sem számít, hogy a Monetáris Tanács külső tagjainak állandó gépkocsihasználat jár.

A kimagasló bérekkel kapcsolatos kérdéseinket feltettük az MNB-nek is, szűkre szabott válaszukban azonban csak a jegybankelnökre és alelnökökre vonatkozó passzus beidézésére vállalkoztak.

Bonta Miklós