A kormányzati retorika szerint a rezsicsökkentés révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni. A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, hogy idén az első tíz hónapban mire mennyit költött a lakosság, hogy a rezsiharc aktuális állásáról is képet kaphassunk.

A KSH közölte az első tíz hónapra szóló árindexeket, illetve a fogyasztás megfelelő súlyait fő fogyasztási csoportonként. Ezek alapján megítélhető, hogy a különböző termékek árváltozásai miatt összességében mennyivel kellett többet fizetnünk az egyes javakért, illetve, hogy hol sikerült spórolnunk a kiadásainkon. A kormányzati intézkedések egy oldalról csökkentették a háztartások költéseit (energiaköltségek egy része, kommunális szolgáltatások), más oldalról viszont erőteljesen növelték azokat (e-útdíj tovagyűrűző hatása, tranzakciós adók miatt megdrágult pénzügyi szolgáltatások, drágább telefon és tv-szolgáltatás, cigaretta és alkohol).

Nem mellesleg a társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a rezsiköltségcsökkentés közel harmada a lakosság 10 százalékánál landolt, míg az emelkedő árú élelmiszerek, gyógyszerek és élvezeti cikkek miatti többletkiadás a kevésbé tehetős rétegeket (a lakosság 80 százaléka) jobban sújtja. Emiatt az összkép nem kedvező: a magasabb jövedelmű és emiatt magasabb "rezsivel" (nagyobb ingatlan, több berendezés, nagyobb vízfogyasztás, több hulladék) rendelkező rétegek élvezik a "harc" gyümölcseit, míg a túlnyomó többség számára a végeredmény negatív.

Összességében az év első tíz hónapjában a lakosság a GKI számításai szerint az infláció miatt 283 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly. Ezen belül a háztartási energiára 107, kommunális szolgáltatásokra 33 milliárd forinttal kisebb összeget. Szintén kevesebbet kellett fizetni (20 milliárd forinttal) a ruházkodási és a tartós javakra (tv, telefon, használt gépkocsi stb.), valamint az üzemanyagokra (-17 milliárd forint).

Ugyanakkor élelmiszerre (+114 milliárd forint), közlekedésre (üzemanyag nélkül) (+43milliárd forint), oktatásra (+11 milliárd forint) többet kellett kiadni.

A kormányzati intézkedések (adóemelések) fő csapásirányába eső termékeknél a drágulás különösen szembeszökő: szeszesitalokra és dohány termékekre 142,5 milliárd forinttal, gyógyszerre, gyógyárura 17 milliárd forinttal, testápolásra, egészségügyi szolgáltatásokra 11,5 milliárd forinttal, hírközlésre 16 milliárd forinttal, pénzügyi szolgáltatásokra 130 milliárd forinttal többet kell idén költeni ugyanannyi áruért és szolgáltatásért, mint tavaly. Jól látható, hogy csak ezek a többletkiadások is nagyobbak, mint a megtakarítás a rezsifronton. S még csak most kezd begyűrűzni az árakba az e-útdíj (a termékek széles körében) és a biztosítási adó (a kötelező gépjármű felelősség biztosítás árában) - írja a GKI.