Öregségi
teljes nyugdíjra az jogosult, aki
- a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
- legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
- azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi
teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Nyugdíjkorhatár
A nyugdíjrendszer hosszabb távú
fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy legalább a várható
élettartam emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. Az európai
országok döntő többségében ma magasabb a nyugdíjkorhatár, mint hazánkban. A
korhatáremelés születési évjáratonként 6 hónapos fokozatos emeléssel valósul
meg. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi
nyugdíjkorhatára annak, aki
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött
62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését
követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését
követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését
követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a
betöltött 65. életév.
Milyen időtartamokat tekintünk
szolgálati időnek?
Azokat az időszakokat (pl. munkaviszony tartama,
egyéni vagy társas vállalkozás folytatása), amely alatt a biztosított
(foglalkoztatott magánszemély, egyéni vagy társas vállalkozó, őstermelő)
nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján
nyugdíjjárulékot fizetett.
Mely
jogszabály határozza meg azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjszerző
szolgálati időnek számítanak, illetve minősülnek?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény tételesen meghatározza azokat az időtartamokat, melyek
nyugdíjszerző szolgálati időként figyelembe vehetők.
Részletesen meghatározza továbbá azokat az
időszakokat, melyek a nyugellátás megállapítása szempontjából szolgálati
időként nem vehetők figyelembe.
Ki kaphat öregségi résznyugdíjat?
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
- legalább tizenöt
év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
- azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi
résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Hogyan kell a szolgálati időt számításba venni?
A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári
napot kell
egy évnek tekinteni.
Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
Mikor csökkentik
arányosan a szolgálati időt?
A 2003. december 31-éig hatályos szabály
szerint, az 1996. december 31-ét követő időszakban, ha a biztosított –
nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – keresete a minimálbérnél kevesebb volt,
akkor olyan arányban csökkent a szolgálati idő, ahogy a kereset aránylott a minimálbérhez.
Ha pl. a kereset a minimálbér fele volt, akkor 1 napi keresettel félnapi
szolgálati idő volt szerezhető.
2004.
január 1-jétől az arányos szolgálatiidő-számítást csak a nyugdíj összegének
kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál
már nem. Ez kedvező változás, különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottak
részére, ugyanis nyugdíjjogosultság szerezhető 20 évi biztosítási jogviszonnyal
akkor is, ha az – akár teljes mértékben – részmunkaidős foglakoztatás volt és
csak pl. a minimálbér fele után történt járulékfizetés.
Továbbra
sincs arányos szolgálati idő csökkentés a Munka Törvénykönyve alapján teljes
munkaidőben foglalkoztatottaknál, illetve azoknál a személyeknél, ahol a
munkakörre irányadó meghatározott munkaidőben történik a foglalkoztatás (pl. az
egészségre ártalmas munkakörülmény miatt csökkentett idejű foglalkoztatás az előírás).
Kommentáld!