Nemzetközi üzleti lapokban és hírügynökségi elemzésekben írtak az elmúlt napokban arról, hogy az MNB-n belül elromlott az a szabad légkör, amely a jegybank korábbi működésének az egyik erőssége volt. Jelesül, hogy az elemzők az aktuális politikai szélirányok helyett nemzetközi kritériumok szerint, őszintén vitathatják meg a gazdasági folyamatokat.

A jelenlegi szakmai stáb alapjait egyébként a jobboldali Járai Zsigmond teremtette meg, akinek ez irányú érdemeit a politikai palettán más oldalon álló közgazdászok is elismerik. Járai „negyedik emeletét” gyakorlatilag megőrizte az MSZP–SZDSZ-koalíció időszakában kinevezett Simor András. Matolcsy György azonban belenyúlt ebbe a stábba. A Hetek forrásai szerint olyanokat is leváltva, akiket a szakmai közösség inkább konzervatív, Fidesz-szimpatizáns szakembernek ismert, de a szakmaiságot előrébb tartották a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának kritikátlan kiszolgálásánál.

Koncepciós kérések

Matolcsy az őt ért bírálatokra azt mondta, hogy mindössze alig 4 százalékos volt a személycsere az érkezését követően. Az MNB egy magas beosztású közgazdásza ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott nekünk, hogy ez a 4 százalék arra éppen elég volt, hogy pár kulcsvezetőt (akik korábban szakmai fórumokon bírálatot fogalmaztak meg Matolcsy gazdaságpolitikájával kapcsolatban) menesszenek, illetve találomra elküldjenek közgazdászokat, akikről senki sem tudja, hogy mit „vétettek”. Egyébként ezzel éppen bizonytalanságot okoztak a stábban. Ezt fokozta, hogy Matolcsy egy belső pályázatot írt ki 16 témában, amelyeket a szakma úgy ítélt meg, hogy a koncepciós módon összeválogatott témák (a magyar jegybank politikai megújítása, vagy az MNB által 2008 után nem alkalmazott eszközök elmaradt haszna) egy már előre eldöntött monetáris politika igazolására, illetve a Simor András nevével fémjelzett irányvonal elleni kritikai kommunikáció szolgálatára készülhetnek (például az MNB kamatemelő politikájának negatív hatása a gazdaságban).

Úgy tudni, hogy szakemberek között az is felmerült, hogy bojkottálják a nevetségesnek – más vélemények szerint aljasnak – tartott kiírást, de végül nem a látványos lázadást választották, hanem inkább szétosztották egymás között a területeket, és úgy nyújtott be mindenki egy-egy tanulmányt. A belső légkörre az is jellemző, hogy az egymás közötti elektronikus levelezés egy része a hivatalos MNB-s címekről független szolgáltatók levelezőprogramjaira tevődött át.

A tanú

A „kriptahangulatra” jellemző az az állítólagos – nem ellenőrzött – történet is, hogy volt olyan személy, aki először a kirúgottak listájára került fel, de miután kiderült, hogy felesége az egyik miniszter szűk stábjához tartozik, a kirúgás helyett mindjárt előléptették. Ha ez igaz, akkor még A tanú című filmbe is befért volna. Mindenesetre az érdemi viták megszűntek, a különböző bizottságok és tanácsok ülésezési ideje jelentősen lerövidült. A belső munka dinamikáját meghatározza a felülről lefelé tartó utasítási rend, egyre kevesebb az „interaktív” kommunikáció a különféle szintek között.

Király Júlia távozó alelnök is utalt erre lemondólevelében. (Király váratlanul, a múlt héten jelentette be távozását.) Az alelnök azt írta a köztársasági elnöknek, hogy a jegybank új elnöke a legfontosabb stratégiai döntéseket hozó Monetáris Tanács számára előkészítő munkát végző stábot egy „monetáris, pénzügyi, illetve a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező alelnök alá rendelte. Az új vezetés a stáb éléről és fontos területekről kulcsembereket távolított el”. Király Balog Ádám újonnan kinevezett alelnökre utalt, akit Matolcsy a Nemzetgazdasági Minisztériumból hozott magával. Balog alig tíz éve szerzett közgazdasági diplomát, soha nem dolgozott monetáris területen, az adózás volt a szakterülete.

Király Júlia levelében kitér arra, hogy a Matolcsy hivatalba lépésével átalakított működés miatt a Monetáris Tanács ülésein érdemi szakmai vitára nincs lehetőség, fontos előterjesztéseket a tanácstagok csak késve vagy az üléseken kapnak meg, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a Monetáris Tanácsban felelős döntések születhessenek. Király veszélyben látja a jegybankban a „hely szellemét”, ami szerinte a szakma szeretetére és a gondolat szabadságára épülve alakult ki az elmúlt évtizedekben. Szerinte a bizalmatlanság és a félelem megöli az egyéniséget, a kreativitást, a szabad gondolatot, a függetlenséget, a szakmai tisztességet. A parancsra megírt és átírt, a bizalmatlanság és a félelem légkörében születő elemzések rossz, nem kellően végiggondolt döntésekhez vezethetnek.
 
Surányi György, aki kétszer is volt a jegybank elnöke, az ATV Szabad szemmel című műsorában beszélt arról, hogy rossz érzései vannak a jegybank jövőbeni szakmai önállóságával kapcsolatban, amely az elmúlt húsz év pozitív gyakorlatával ellentétben most a jelek szerint pártpolitikai színezetűvé kezd válni.

Korábban Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke is bírálta Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését a Wall Street Journal című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadásában. A jelenleg a washingtoni Woodrow Wilson-Intézetben tudományos tevékenységet végző Kopits hivatkozott egy Thomas Jeffersonnak tulajdonított kifejezésre, miszerint lehetséges olyan kormányzat, amelyben a többség képes elragadni a lakosság maradék részének a jogait. Ilyennek nevezte a magyarországi gazdaságpolitika „lopakodó centralizálását”, amelynek része Matolcsy György MNB-elnöki kinevezése, ami annak a lankadatlan küzdelemnek a betetőzése, melyet Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében. Kopits azért is bírálta Matolcsyt, mert az alsóbb szintekről is komoly szaktudású embereket távolított el.

Az MNB-ben az is elterjedt, hogy Matolcsy legutóbb bejelentett csomagjának kiindulópontja az volt, hogy a miniszterelnök megkérdezte a jegybankelnököt, hogy immáron egy hónapja ki van nevezve, csinált-e már valamit. Ez váltotta ki, hogy pár nap alatt tető alá hoztak egy csomagot, amiről többeknek – így az előbb említett forrásunknak is – az a véleménye, hogy legalább nem okozott kárt. Az utolsó verzióból sikerült olyan elemeket „kioperálni”, amelyek lehet, hogy jelentős zavart okoztak volna a piacokon.   

Tûzfal projekt

Meglepő módon az MNB stábjában legtöbben Rogán Antal eszében és józanságában bíznak. Ez azért is érdekes, mert a Fidesz frakcióvezetőjének nem sok köze kellene, hogy legyen a kormánytól elméletileg függetlenül működő jegybankhoz. Azonban úgy tűnik, az a modell jött létre, hogy a bizonytalan szakmai tekintélynek örvendő Matolcsy György körül a Monetáris Tanács tagjai vonnak „tűzfalat”, hogy véletlen se okozzon galibát „Orbán Viktor jobb keze”. Az említett tagok viszont Rogán Antallal – aki egyebek mellett az Országgyűlés gazdasági bizottságának is az elnöke – szoktak konzultálni. A találkozók tényét egyébként az Origo hírportálnak Rogán is elismerte.

Hetek / Hazafi Zso