Nem hiszem, hogy a hiteltárgyalásokon szóba kerülne a magyar
bankrendszer tulajdonosi átrendezésének ötlete, egyelőre csak a
miniszterelnök óhajáról tudunk, de tényleges terveket, intézkedéseket
nem ismerünk– mondta a Népszabadságnak Bod Péter Ákos.
A közgazdászt azután kérdezte a lap, hogy Orbán Viktor kormányfő az
MKIK-nál tett keddi látogatásán bejelentette, felerészben magyar
tulajdonban lévő bankrendszert tart kívánatosnak.
Bod Péter Ákos szerint az elképzelés alapvetően nem elvetendő. –
Én is örülnék annak, ha ekkora arányban lenne magyar tulajdon a
bankrendszerben – mondta, de érzékeltette, hogy organikus módon ez
nehezen fog menni.
– Kétszáz év – mondta arra, hogy mennyi időbe
telhet, mire ez a folyamat eljut oda, hogy a magyar tulajdonban lévő,
minden szakmai, pénzügyi és egyéb feltételnek megfelelő pénzintézetek
többségbe kerüljenek. Ehhez elsősorban tőkére lenne szükség, ám ez
jelenleg nem látszik a piacon.
Az más eset, ha az állam jelenik
meg tőkegyűjtőként a piacon, de ennek sincs realitása, mert érdemi
részesedéshez is tízezermilliárdok kellenének, miközben néhány
tízmilliárd forint előteremtése is nehézséget tud okozni a kormánynak.
Végül marad a jogszabályi háttér módosítása, ami viszont Brüsszelben
biztosan nem találna támogatásra.
A közgazdász azonban nem tart
attól, hogy már most elakadnak a tárgyalások emiatt. – Mondatokat
hallottunk, de a valutaalap konkrét programokat vizsgál, nem
kívánságokat – jelentette ki a Népszabadságnak.
A szakembert
arról is kérdezték, hogy szerepel-e azon közgazdászok között, akikkel
sajtóhírek szerint tárgyalni akar az IMF. Válasza szerint nem kapott
eddig megkeresést.
Mellár Tamás szerint azonban igenis napirendre
kerülhet a két téma a tárgyalásokon. Abban egyetért Bod Péter Ákossal,
hogy az IMF csak szóban kifejtett szándékokkal nem foglalkozik a
hitelkérelem elbírálása során, de nem is tőlük számít arra, hogy ezekkel
az ügyekkel előhozakodnak, hanem a kormánytól.
– Nem tartom
kizártnak, hogy a tárgyalások egy pontján saját alkupozíciójuk javítása
érdekében kerül elő a bankszférát és a közműcégeket érintő új javaslat –
mondta a közgazdász. Például akkor, amikor kiderül, hogy az IMF
ragaszkodik az egykulcsos adó megváltoztatásához. A kormány ekkor
bedobhatja az új elképzeléseket, abban bízva, hogy a valutaalap belemegy
az alkuba, és mérsékeltebb elvárásokat fogalmaz meg az adópolitikával
szemben, cserébe azért, hogy a kormány felejtse el a legfrissebb
terveit.
Kommentáld!