Több járatnak is beesteledik április közepétől

Népszabadság - Kurucz Árpád

Völner Pál nem beszél a levegőbe. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára

a vasút mintegy négyszáz vonatának áprilisi leállításáról szóló híreket kommentálva

egyértelművé tette: a MÁV szolgáltatásainak szűkítése csak az első lépése a közösségi

személyszállítás racionalizálására meghirdetett kormányzati programnak. Az „ésszerűsítés”

nem kerülheti el a helyközi buszközlekedést sem. Immár biztos, ami korábban kiszivárgott:

a buszok leállításának két héten belül eljön az ideje. A Volán-társaságok legalábbis egymás

után teszik közzé a megyeszékhelyekről Budapestre közlekedő távolsági buszjárataik

megszüntetését.

Lapunk végignézte az összes szolgáltató internetes oldalát. Öt cég meghatározó járatok

törléséről számol be. A Kisalföld Volánnál azt írták: a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott

intézkedések végrehajtásával összefüggésben az NFM módosította a cég közszolgáltatási

szerződését. Így április 15-től jó néhány járatot törölnek a Budapest–Győr–Csorna

–Sopron vonalon. A Tisza Volán esetében a Budapest–Szeged útvonalon induló buszok

esnek áldozatául a kormányzati racionalizálásnak, igaz, itt új járatokat is indítanak. A

Vértes Volánnál is lesz járatbeszüntetés a Budapest–Tatabánya–Kisbér útvonalon. A

vállalat a változtatást a kihasználatlansággal magyarázza.

A Miskolc–Budapest szakaszon is racionalizálják a közlekedtetést. A Szabolcs Volánnál is

változik a menetrend: több járat is megszűnik a Budapest–Gyöngyös–Nyíregyháza–

Fehérgyarmat útvonalon.

Hogy ez mennyiben vág egybe az Országgyűlés előtt lévő, személyszállítási

szolgáltatásokról szóló törvénnyel, lehet vita tárgya. Egy azonban bizonyos: a

kereszténydemokrata Spaller Endre igen figyelemreméltó módosításokat nyújtott be

március elején a formálódó törvényhez. E szerint a jövőben személyszállítási szolgáltatást

nyújthatnának olyan vállalkozások, amelyek tevékenysége nem minősülne

közszolgáltatásnak, s működésüket saját üzleti kockázatuk alapján végzik. Aki az üzletbe

belevág, annak szolgáltatási díjat kellene fizetnie. Ezért cserébe jogosult lenne a

járatengedély szerinti útvonalon az autóbusz-megállóhelyek és -pályaudvarok, valamint

az utastájékoztatási eszközök használatára.

A törvényjavaslat szövege szerint a közszolgáltatásnak nem minősülő, közforgalmú menetrend szerinti belföldi személyszállítás nem járhat a közúti és vasúti közszolgáltatás indokolatlan és jelentős mértékű sérelmével. De az is hangsúlyt kapott: a járatengedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak indokolatlan és jelentős veszélyeztetésével. Márpedig, ha a Volán-társaságok távolsági járatai leállnak, érdekeiket már nem sérti, ha valaki a helyükre lép.

Ha a két változást összeolvassuk, a bennfentesek szerint sajátos értelmezések születhetnek. Így például akár azt is lehet gondolni: a Volán-társaságok félreállításával a kormány első körben a magán-autóbuszos cégek színre lépéséhez készíti elő a terepet. Úgy tűnik legalábbis, az ésszerűsítésre hivatkozva előkészített intézkedéseknek a legnagyobb vesztesei a Volán-

társaságok lesznek. Azok a cégek, amelyek a tulajdonosi beavatkozással az éppen

nyereséget termelő szolgáltatásaikat vesztik el. Még akkor is, ha Volánonként változó,

hogy a távolságibusz-közlekedés kinek, mennyit hozott a kasszára. A megszüntetésre

ítélt járatok azonban többségében magas kihasználtság mellett közlekedtek. Olyannyira,

hogy néha egy busz nem is volt elég a megállókban gyülekező utasok elszállításához.

Meglehet, az NFM kezdeményezte menetrend-módosításnak végül Matolcsy György örül

majd a legkevésbé. A nemzetgazdasági miniszter biztosan nem vár majd hiába távolsági

buszra, de azt aligha viseli rezzenéstelen arccal, ha kiderül: a közösségi közlekedés

olcsóbbá tételét szolgáló változtatás neki speciel többe kerül. Az állam buszos cégei

számára ugyanis nagy segítséget jelentettek a helyközi személyszállítás

finanszírozásában a fővárosba indított járatok bevételei. Ha ez a bevétel április 15-én

eltűnik, valószínű, hogy a társaságok benyújtják majd a számlát. A helyközi

szolgáltatásaikban egyértelműen közszolgáltatási költségtérítési többletigény jelentkezik

majd, amit a törvény betűje szerint a megrendelőnek, azaz az államnak kell kifizetnie.