Tusnádfürdőn közös miniszterelnökünk nagyot mondott, megint valami olyasmit, ami miatt az ország nagy része megint egy kicsit rosszabbul érzi magát. Nem akarok minden egyes alkalommal hozzátok, fidesz-szavazókhoz szaladgálni, amikor vezető beosztásba emelt talpnyaló exkomcsi ügynökök akarnak erkölcsből és magyaráságteljesítményből vizsgáztatni, vagy ellopnak pár milliárdot, vagy valami ilyesmi.

De most beszélnünk kell. 

Vay Márton írása. 

Kép: http://www.gifszinhaz.hu/gifs/240

Abból indulok ki, hogy nektek sem célotok, hogy én és még jó pár, Gyurcsánytól és tettestérsaitól igen távol álló ember rosszul érezzük magunkat. Hiszen együtt pogóztunk először az osztálykiránduláson a Nirvana-kazettára, unikumoztunk a Rákóczi vécéjében, elmagyaráztuk egymásnak, hogy hol van a Logodi utca, még akkor is, ha siettünk, megszerveztük, hogy legyen vécépapír a gyerek óvodájában, mert Brüsszel és a norvégos civilek miatt már nincs rá pénze a fenntartónak. Szóval együtt élünk, egy hazában. Velem speciel 2002-ben még együtt fogtuk a fejünket D-209-es győzelménél... 

Orbán Viktor egyrészt azt mondta, hogy vége a liberális demokráciáknak, és ő illiberális demokráciát épít. 

Biztos valami speciális dolgot értett ez alatt a kifejezés alatt, de a szó definiciójával ellentétest azért csak nem. Az pedig a Wikipédia szerint ez:

Az illiberális demokrácia, vagyis áldemokrácia, részdemokrácia, üres demokrácia vagy hibrid rezsim egy kormányzórendszer, melyben bár választások vannak, a polgárok nem ismerhetik meg a kormányzati tevékenység jó részét a polgári szabadságjogok nagyfokú korlátozása miatt. Ez a 'nyílt társadalom' elleni rendszer.

Legyünk őszinték, a definició annyira nem áll távol attól, amit Orbán jól láthatóan épít. Ezt a NER hívei sem szokták tagadni, legfeljebb szükségesnek, esetleg jónak tartják. 

Másrészt azt is mondta, hogy ebben leginkább a hazai civil szervezetek akadályozzák, akik valójában nem is civilek, hanem külföldről fizetett, külföldi érdekeket szolgáló politikai aktivisták. 

Ez baromság, mert úgy átírták már az összes vonatkozó törvényt, hogy nincsenek érdemi beleszólást biztosító jogosítványai a civil szervezeteknek. Dumálni még dumálhatnak, de az nem sok vizet zavar, szemben ugye a teljhatalmat gyakorló kormánnyal. Tehát bármiféle felelősséget rájuk kenni nem jogos. Ettől még persze lesz, aki ezt elhiszi, de az más tészta. Ezek a szervezetek a hatályos magyar törvényeket betartják (próbálnák meg csak nem ezt tenni!), gazdálkodásuk nyilvános, szóval ne már. 

Ilyen dumákat csak paranoid, paranoiára és hiszékenységre építő, a felelősséget nem vállaló rendszerekben szokás nyomni. 

A harmadik, amiért hozzátok fordulok az a következő kijelentése volt: 

"Mit gondolnak, meddig maradnék hatalmon, ha ilyet meg lehetne Magyarországon tenni, ha hatáskör túllépés miatt be lehetne minket perelni?"

Ugye ezt szerintetek sem lehet másként értelmezni, mint hogy olyan rendszert épített ki, ahol az általa megszabott szabályok megszegéséért nem lehet felelősségre vonni? 

Ugye ez szerintetek sem oké? Ugye még nem tartunk ott, hogy velünk szemben mindez megengedett? 

Nem azt várom, hogy most egyszerre tagadjátok meg magatokat, cseréljetek világnézetet. De azt nagyon szeretném, nagyon várom, hogy ne fogadjatok el mindent Orbántól, hogy ezeket az állításokat utasítsátok vissza. És valahogy ezt adjátok tudatára a NER papjainak, hogy ne ebbe az irányba vigyék tovább a közös országunkat. Ez elsősorban egy ideje már a Ti felelősségetek. 

Magyarországon nem azért annyira rossz most sokunknak élni (illetve én eljöttem, de haza akarok menni), amit a kormány csinál. Az se egy öröm, de a kormányok mindig is rosszat csináltak. Hanem azért ilyen rossz, mert akik támogatják, azok az egyre nagyobb szörnyűségeket is támogatják, megmagyarázzák maguknak, hogy erre ellenünk, miattunk mind szükség van, és ennek érdekében... hát ... hogy is mondjam, engednek az intellektuális és erkölcsi igényességükből.

Hogy eszet is szívet cseréltek, a Semjén Zsolt és Bencsik András által megformált verzióra. Mert azt látom, hogy kedves közeli ismerőseim és családtagjaim vállalhatatlan dolgokat gondolnak és mondanak, csak azért, hogy védjék azt, amit egyéb körülmények között maguk se fogadnának el. 

Azt szeretném, azt kérem, hogy ez már ne férjen bele. Azt hiszem, Ti is jobban éreznétek magatok, ha egyszer kimondanátok valami ilyesmit. Ti se Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, a putyini Oroszországban akartok élni, márpedig ez az út oda vezet, ezt OV se nagyon tagadja.
Ma már elsősorban rajtatok múlik, a Ti felelősségetek, hogy meddig jutunk.