Egy gyertya lángja még nem tűz,de benne van a melegség ígérete. Két gyertya még nem világosság, de magában hordozza a fény legyõzhetetlenségének az üzenetét. Három gyertya még nem a megérkezés, de bizonyítéka annak, hogy a várakozással megszentelt Remény születőben van. A négy adventi gyertya lángja: még nem a várva várt pillanat beteljesülése, de a várakozás végét jelzi, a Karácsony eljövetelét.
Karácsony napján áljunk meg egy pillanatra, egy gondolatra, a lenti gondolatokra. Felejtsük el aznapra a hajszát a pénzért, a "megélhetésért". Tárjuk ki szívünket egymás felé, legyen legnagyobb ajándékunk a szeretet, a béke, a megbocsájtás és a Remény. Családi körben, szeretteink körében döntse el ki-ki magának, hogy a reményt mikor képzeli oda, a család karácsonyfája alá, hogy egy legyen a család, a magyar nép és a nemzet!
"Harang csendül, Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma."
(Ady Endre: Karácsonykor...)
Áldott Karácsonyt kíván: Mészáros Istvánné
Kommentáld!