Nyugdíjas Klub

Nyugdíjas Klub hírei

Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér

10 éve | dr.Bakai Borbála | 1 hozzászólás

Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér

Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.

Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.

Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyűltek
mind a gyerekek.

Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.

Mindenkinek jusson bőven
illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér.

Fotó: Bubenkó Gábor

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Hódos Judy üzente 10 éve

Én azt kivánnám, hogy a kenyerünket otthon süssük meg igazi búzából / nem keverék lisztből/, kovásszal, stb, ahogyan az a nagyköníyvben meg van irva Nem ördöngősség akkor se, ha valakinek nincs búbos kemencéje / én csináltattam, mert kitűnően ki lehet használni..../.
De a légkeveréses sűtőben is lehet finom friss kenyeret sütni, még munka mellett is......
Frissen sült kenyerek, kalácsok, házi készitésü sütemények illata töltené be a falvak levegőjét.
/Svájc déli részén a hegytetőn: a falú közepén a szabadban - egy 1200-ban épült hegyi faluban van a kemence, ahová mindenki beteszi a saját sütni valóját....
A kemencét minden nap használják..../
Az az igazi illat-kavalkád.........

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben