Számos országban zajlik a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelése - írja egy friss OECD tanulmány. Ezt a folyamatot több tényező is indokolttá teszi, amelyek közül a legfontosabbak nyilvánvalóan a demográfiai változások: egyrészt egyre nagyobb az idősek társadalmon belüli aránya, másrészt a születéskori várható élettartam is egyre növekszik.
Ezek a folyamatok anyagilag egyre nagyobb terhet rónak a nyugdíjrendszerre, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozó kénytelen eltartani egyre több nyugdíjast. A korhatár emelése azonban segíti a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát: a később visszavonulók tovább adóznak,
emellett pedig - pár erről nem ildomos beszélni - kevesebb időt fognak nyugdíjasként leélni.
A folyamat a magyarországi munkavállalók számára is ismert, mivel nálunk is 65 évre emelkedett a korábban alacsonyabb nyugdíjkorhatár. Az emelés hazánkban is fokozatosan megy végbe: az új korhatár az 1956 után születetteket érinti, akik 2022-től mehetnek nyugdíjba.
érinti, akik 2022-től mehetnek nyugdíjba.
A magyarországi nyugdíjk
A magyarországi nyugdíjkorhatár egyébként még az emelést követően sem számít magasnak, mivel az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár. Sőt, több országban már e fölé emelkedik a korhatár: például Dániában, Finnországban és Hollandiában is megszületett már a döntés a korhatár további emeléséről.
A kép azonban vegyes, mivel sok országban egyelőre nincsen napirenden az emelés: Izland, Norvégia és Németország sem tervezi egyelőre a nyugdíjkorhatár megemelését. Emellett olyan országok is vannak, amelyek szembe mennek az árral: Lengyelországban elvetették a korhatár emelésének tervezetét, és végül a csökkentés mellett döntöttek.
Továbbra is kérdés, hogyan lehet fenntartani a rendszert
A nyugdíjkorhatár fokozatos megemelésével azonban nem tudják megoldani a legfőbb problémát, miszerint a különböző országok lakossága egyre öregszik. Korábban mi is írtunk róla, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint nem csupán Magyarországon, de a fejlett világban is előbb-utóbb szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer megreformálásával.
A népesség elöregedése és fogyása jelenti a legnagyobb, ám nem az egyetlen problémát: sokan vannak azok, akiknek olyan alacsony a bérezésük, hogy az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. További problémát fog jelenteni, hogy a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely fog megszűnni a közeljövőben.
Jobb, ha mindenki felkészül, 70 éves kor az új nyugdíjkorhatár"
- állítja Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Nos, nagyon úgy tűnik, hogy igaza van, hiszen a probléma kezelésének másik módja, miszerint csak minimális összegű nyugdíjakat fognak folyósítani a jövőben, talán még kevésbé elfogadható megoldás.
Forrás:Pénzcentrum
Kommentáld!