Az önkormányzatok fantáziájától és rászorultságától függően bármilyen adót kivethetnek a jövőben - derül ki a 2012. évre tervezett adótörvény-módosítási csomagból. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy csak úgy érdemes új adót kiszabni, ha azt legalább az arra kötelezettek 95 százaléka befizeti.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint a települési, illetve a fővárosi kerületi önkormányzatok rendelettel úgynevezett települési adót vezethetnek be. A törvényjavaslat csak azt határozza meg, hogy települési adót nem lehet kivetni olyan dologra, ügyletre, amely után már kiróttak közterhet. Különösen jövedelemre, adózás előtti eredményre, árbevételre nem lehet új adót kiszabni. Az előterjesztés ezen kívül nem tartalmaz korlátot arra vonatkozóan, hogy mit lehet megadóztatni. A törvénymódosítás indokolása szerint a javaslat célja kiteljesíti a települési önkormányzatok szabad adó-megállapításhoz fűződő jogát.

Az előterjesztés szerint a magyar állam, költségvetési szerv, egyház és közszolgáltató szervezet terhére nem lehetne települési adót megállapítani. További korlátozás, hogy az adó vállalkozások esetében nem haladhatná meg az adóévben fizetendő helyi iparűzési adó összegét. Az adóévben fizetendő települési adó összege csökkentené a fizetendő iparűzési adót.

Első alkalommal az adóalanyt terhelő települési adó összege nem lehet több 10 ezer forintnál. A további években viszont akár 20 százalékkal is emelni lehetne az adót, mivel a javaslat csak olyan korlátozást vezetne be, hogy ha a települési adó összege magasabb lenne az előző évben megfizetett adó 20 százalékánál, akkor a 20 százalékos emelésnek megfelelő összeg feletti részt nem kellene megfizetni.

A települési adót szabadon alkalmazhatják az önkormányzatok, így akár a többször rémhírként felröppent kapuadót, füstadót is bevezethetik. Adókivetésnél az ésszerűséget kell elsődlegesen szem előtt tartani. Olyan és akkora mértékű adót érdemes alkalmazni, amelyet az adóalanyok legalább 95 százaléka megfizet - hívja fel a figyelmet Szmetana György, adóügyi szakértő, a Corvinus Egyetem Pénzügyi, Jogi Tanszékének oktatója.

A település sajátosságaihoz kell igazítani az adóztatást, így ki lehet szabni például az út-, vagy akár az önkormányzati tulajdonban lévő legelőhasználatért. Olyan helységekben, ahol például sok vendéglátó-ipari egység kitelepíti a szolgáltatást a közterületre, ott például akár asztaladót is be lehet vezetni. Könnyebb elfogadtatni új adót, ha olyan felhasználási célt határoz meg az önkormányzat, amely fontos a helyi közösség számára. A vállalkozások jobban hajlandók megfizetni új közterhet, ha azt levonhatják az iparűzési adóból.

Rémhír az égbe szökő ingatlanadó?

A törvényjavaslat szerint a jelenleginél jelentősen nagyobb adóval sújthatják az önkormányzatok a lakosságot és a vállalkozásokat építmény- és telekadó címén. A törvénymódosítási javaslat szerint a legfőbb változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy megszűnne az egy négyzetméterre kiszabható adó felső határa. Jelenleg négyzetméterenként legfeljebb 1580 forint építményadót róhatnak ki az önkormányzatok. Lehetőségük van arra is, hogy az építmény korrigált fogalmi értéke (az illetékkiszabásnál alkalmazott érték fele) alapján szabják ki az adót. Ekkor az adó mértéke nem lehet több a korrigált forgalmi érték 3,6 százalékánál.

A törvénymódosítás nagyobb mozgásteret biztosítana az önkormányzatoknak. Az előterjesztés szerint az adó maximuma az illetékkiszabásnál megállapított forgalmi érték legfeljebb 3 százaléka lehetne.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok a jövőben nem vethetik ki a hasznos terület alapján az adót. Továbbra is hatályban marad ugyanis az a rendelkezés, amely szerint az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Csak arra kell ügyelniük a helyhatóságoknak, hogy az az említett adómaximumot ne haladja meg.

A sajtóban sorra jelennek meg azok a hírek, amelyek szerint az előterjesztés korlátlan lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára az ingatlanadóztatásra. Szmetana György szerint - aki korábban a Települési Önkormányzatok országos Szövetségének adószakértője volt - azonban ez felesleges hangulatkeltés. Az önkormányzatok ugyanis tisztában vannak azzal, hogy csak olyan mértékű adót érdemes kivetni, amelyet meg tudnak fizetni az emberek, illetve a vállalkozások.

Nem számít arra sem a szakértő, hogy nagy számban térnének át az önkormányzatok az értékalapú adóztatásra. Jelenleg mintegy 1000 önkormányzat alkalmaz építmény-, illetve telekadót. Közülük csupán Nyíregyháza és néhány kisebb település veti ki érték alapján a közterhet.

Szmetana azt sem tartja valószínűnek, hogy tömegesen kifogásolnák az adózók az önkormányzatok által megállapított közteher mértékét arra hivatkozva, hogy az meghaladja a az adótárgy forgalmi értékének a 3 százalékát. Az adózóknak joguk van fellebbezni az önkormányzati határozatok ellen, de az kétélű fegyver. Ebben az esetben ugyanis közre kell működniük abban, hogy az ingatlan értékét fel lehessen mérni (adatokat kell adniuk például arról, hogy miből épült a ház, milyen luxusberendezések vannak benne), és ha utóbb kiderül, hogy az önkormányzat jogosan rótta ki az adót, akkor a téves kifogás miatti jogkövetkezményeket az adózónak kell viselnie.

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Budapest V. kerületének polgármestere szerint sem változik érdemben az önkormányzatok ingatlanadó-kivetési gyakorlata, noha egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón elismerte, a helyi önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy az eddigi korlátoktól eltérően alakíthassák az adózási szabályaikat. Úgy vélte, hogy Budapesten semmi realitása nincs annak, hogy az önkormányzatok érdemben eltérjenek a négyzetméter alapú adókivetéstől. Mint mondta, nem lehet megmondani, melyik ingatlan mikor mennyit ér, az önkormányzatok számára "hatmilliószor többe kerülne, hogyha minden ingatlanról minden évben új értékbecslést kéne készíteni, s azzal még ráadásul vitatkoznánk is". 

Az V. kerület egyébként 2011- től jelentősen megemelte az építményadót. A múlt évben még mindenféle ingatlanra négyzetméterenként egységesen 1241 forint adót kellett fizetni. Az idei évtől viszont már négyféle összegű építményadót alkalmaz az önkormányzat. A legtöbbet, négyzetméterenként 1550 forintot a pénzváltóként, kaszinóként üzemelő ingatlanrészek, valammint az éjfél után nyitva tartó vendéglátó-ipari üzletek után kell fizetni. Az egyéb üzletek után négyzetméterenként 1490, szállásépület esetén 1430, lakásokra pedig 1365 forint az adó.

A fideszes képviselő jelezte, hogy a forgalmi értékre vonatkozó 3 százalékos felső korlát nem biztos, hogy így marad, annak felülvizsgálatát kérte. Hozzátette, hogy lehetnek olyan vidéki vagy külső kerületi települések, amelyek a négyzetméter alapján kiszabott adó felső korlátjának eltörlésével jobban meg tudnák sarcolni a nagy ellátó szervezeteket, nagyobb bevásárlóközpontokat, vagy éppenséggel üzleteket, amelyek óriási parkolókkal rendelkeznek.

Szmetana György szerint azonban sokkal célravezetőbb megoldás az önkormányzatok számára, ha egyedileg megállapodnak az adott vállalkozással a fizetendő adóról. Azt ugyanis semmi nem tiltja, hogy a helyhatóságok külön alkukat kössenek.