Az utóbbi években a kormány rendre alulbecsülte az
inflációt, így az 2010-2015 között a nyugdíjak vásárlóereje összesen
6,2-6,4 százalékkal bővültek – magyarán lassan egy 13. havi nyugdíjat
kaptak ajándékba az idősek a kormány "tévedései" következtében.
Az utóbbi években egymást követték a költségvetési megszorítások,
adókivetések, ez alól a nyugdíjasok sem húzhatták ki magukat. Még 2009
közepétől a Bajnai Gordon vezette kabinet eltörölte a 13. havi
nyugdíjat, ezt a döntést az Orbán-kormány nem vonta vissza, sőt
továbbvitte: a nyugdíjemelések rendszerét szigorította. Míg a 2000-es
években az éves nyugdíjemeléseket az inflációhoz és a nettó
béremelkedéshez igazították, 2010-már csak akkor kerülhetett volna sor
infláció feletti emelésre, a ha a gazdasági növekedés mértéke eléri a
3,5 százalékot.
A
2010-ben hatalomra kerülő Orbán-kormány azzal a szlogennel kampányolt,
hogy "megőrizzük a nyugdíjak vásárlóerejét" - s ezt az ígéretüket
teljesítették is, ugyanis 2010-től kizárólag a büdzsé készítői által
várt infláció mértével emelkedhetnek az öregségi ellátások - vagyis a
nyugdíjak vásárló ereje nem emelkedhet azóta - elvileg.
Ennek
ellenére 2011 óta a nyugdíjasok ellátásának reálértéke fokozatosan
emelkedett, ugyanis minden évben "túlemelték" a nyugdíjakat. A januárban
esedékes nyugdíjemeléseket az adott évre tervezett inflációval kell
emelni. Az inflációs becslés a szeptemberben benyújtandó költségvetési
javaslatban szerepel - ettől eltérni nem "szoktak" a kormányok.
A nyugdíjemelések alakulása 2010-2015 között (százalék)
|
Nyugdíjemelés |
Infláció |
Reálnyugdí- változás |
| 2010 |
4,7 |
4,9 |
-0,2 |
| 2011 |
4,3 |
3,9 |
0,4 |
| 2012 |
5,8 |
5,7 |
0,1 |
| 2013 |
4,2 |
1,7 |
2,5 |
| 2014 |
2,4 |
-0,2 |
2,6 |
| 2015 |
1,8 |
0,9 |
0,9 |
| Forrás: KSH, költségvetési javaslatok |
Amennyiben
az infláció magasabb a tervezetnél, a nyugdíjasok a következő év
novemberében kiegészítő emelésre számíthatnak. Ilyenre került sor
2010-ben, 2011-ben és 2012 őszén is - ugyanis azokban az években a
kormány rendre alulbecsülte az inflációt, így a nyugdíjasokat a
veszteség miatt kompenzálni kellett - a hatályos törvényi előírásoknak
megfelelően.
Majd 2013-tól viszont fordult a kocka: beindult a
rezsicsökkentés, a kormány inflációs prognózisa pedig messze elmaradt a
ténylegestől - aminek következtében 2013-ban és tavaly is jelentősen,
2,5, illetve 2,6 százalékkal emelkedtek az öregségi ellátások. A trend
vélhetően idén is folytatódik, ugyanis a 2015-ös költségvetés 1,8
százalékos inflációval számol, ezzel szemben a tényleges pénzromlás
ennél lényegesen kisebb lesz: az MNB 0,9 százalékos pénzromlást
valószínűsített eddig - vagyis a felét a kormányzati prognózisnak -, de a
vége valószínűleg még lejjebb lesz. Így idén is bő 1 százalékkal nőhet a
nyugdíjak reálértéke, a tervezett nullával szemben.
Így
összességében 2011-2015 közötti években a több mint 6,5 százalékkal
nőhet a nyugdíjak reálértéke. Ez első ránézésre nem tűnik soknak.
Ugyanakkor amennyiben ez a "tévedési trend" a következő években
folytatódik, a reálnyugdíj-emelkedés összmértéke elérheti a "bűvös" 8,33
százalékot - ami már plusz egyhavi nyugdíjnak felel meg. Vagyis a
kormány jó úton jár, ha azt szeretné elérni, hogy a Bajnai-kormány által
kivezetett 13. havi nyugdíjat "visszacsempéssze" a rendszerbe.
A
államháztartás idén az öregségi nyugdíjakra 2440 milliárd forintot
fordít - vagyis csak az öregségi korbetöltött ellátások minden egyes
százalékának emelése 24 milliárd forintos kiadást jelent. így az elmúlt
években bekövetkezett 6,5 százalékos plusz nyugdíjemelés éves szinten
120-130 milliárd forinttal növeli az államháztartás kiadásait.
Kommentáld!