Osló – Jeszenszky Géza norvégiai magyar nagykövet szembesült azzal, hogyan tekint a civilizált világ azokra a barbár kijelentéseire, amelyeket ő maga és Magyarország külügyminisztere is védelmébe vett. Az oslói Raul Wallenberg emlékkonferencián való részvételét visszamondták a szervezők, annak ellenére, hogy a rendezvény részben a magyar külügy Wallanberg-kampányának része. Karsai László történész a polgári világ erkölcseivel összhangban lemondta részvételét először, mert Jeszenszkyvel nem kíván közös konferencián előadóként szerepelni. A szervezők ezek után arra kérték, hogy mégis menjen el, és megismerve Jeszenszky szövegét, úgy határoztak, inkább a rasszista magyar politikus ne jelenjen meg.

A magyar külügy meglehetősen gusztustalan kampányra használja fel Raul Wallenberg nevét, és születésének 100. évfordulóját. Wallenberget magyar hősként próbálják eladni a világnak, ezzel azt a hazug látszatot keltve, mintha Magyarországra inkább a mentés lett volna jellemző a vészkorszakban, nem pedig a példátlan gyorsasággal végrehajtott deportálás, melynek keretében a Horthy által kinevezett magyar kormány haláltáborba küldött csaknem ötszáz ezer zsidót. A külügy valamennyi képviseletének előírta, hogy az antiszemita Magyarország imázsán javító Wallenberg-programokat szervezzenek. Ezek egyike a jóindulatú norvég partnereket megtévesztő magyar propaganda rendezvény, amely egyébként kiválóan illeszkedik a kódoltan és leplezetten rasszista Jeszenszky profiljába.

Jeszenszky hírhedtté vált egyetemi jegyzete miatt azonban Jeszenszky Géza magyar nagykövetként nem vehet részt a Wallenberg tiszteletére rendezett konferencián,  melynek norvég szervezőit – szemben a magyar propagandahadjárattal – a legtisztességesebb szándék vezette. Ennek jele az is, hogy a téma kivló ismerőjét, Karsai László történészt szívesen látják, Jeszenszkyt viszont nem. Ha egy fogadó ország tekintélyes kutatóintézete nemkívánatos személynek minősít egy nagykövetet, akkor az azonnal lemond, ha egy minimális erkölcsi érzékkel, szégyenérzettel, és hazája iránti felelősséggel tartozik. Ha ő nem teszi meg, akkor hazája külügyminisztériuma visszahívja. Jeszenszky és a magyar külügy azonban nem lát semmi rendkívülit és kivetnivalót a történtekben. A Külügy kiállt Jeszenszky mellett, aki szerint a meghívás visszamondása nem diplomáciai ügy. Ha egy nagykövet, aki Magyarországot képviseli egy országban, nemkívánatos személy valahol, az mitől nem diplomáciai ügy?

Jeszenszky Géza  meghívását azért mondták vissza az oslói Raoul Wallenberg emlékkonferencia szervezői, mert értesültek róla, hogy egy egyetemi jegyzetében az ismert nagy vihart kavaró mondatot írta a cigányokról. A szervezők szerint az egyik magyar előadó hívta fel a figyelmüket a nagykövet kijelentésére. “Arra kértek, hogy ne menjek el. Mindezt egy kiragadott mondatért a 431 oldalas könyvből” – erősítette meg az [origo]-nak Jeszenszky Géza, aki azzal védekezik, hogy ez csak egy mondat a 431 oldalból.

Jeszenszky egyetemi jegyzetében, amelyből a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) tanít, úgy fogalmazott, “azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek, vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással”. Jeszenszky közleményben utasította viszza az egyetemi jegyzetével kapcsolatban a  rasszizmus vádját.

“Ha nem látnak szívesen, nem megyek el” – mondta Jeszenszky a történtekre, mintha csak ennyiről lenne szó. A nagykövet szerint a meghívás visszavonása nem diplomáciai affér, és nem érinti a magyar-norvég kapcsolatokat. “Ilyen dolog miatt eszembe se jut lemondani, a külügy teljes bizalmát bírom” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a jegyzetben szereplő állítás szerinte tudományosan alátámasztható, és a hangnemével sincs baj. Mondja ezt arra, hogy a vérfertőzés vádját egy etnikumhoz kapcsolódóan fogalmazta meg, amelyet semmiféle tudományos vizsgálattal nem támasztott alá, és olyan kérdésben nyilatkozott, amely nem kutatási területe. Egy ilyen általánosító vélemény csak előítéleten alapulhat. A faji előítélet az rasszizmus.

A Holokauszt és Vallási Kisebbség Kutatóintézet vezető kutatója, Anton Weiss-Wendt szerint, a rendezvény magyar előadója, Karsai László hívta fel az intézet és a többi előadó figyelmét a Jeszenszky tanulmányában szereplő mondatra, amiatt rögtön le is mondta a részvételét a konferencián. Az intézet ezt nem hagyta annyiban, hozzá hasonlóan azon a véleményen voltak, hogy Jeszenszky kijelentése elfogult, és nincs alátámasztva bizonyítékokkal. Ezért levélben kérték, hogy inkább a nagykövet ne menjen el, a holokauszt kutató Karsai pedig beszéljen.

Jeszenszky még a kisebbségkutató intézetnek is védte az álláspontját. Többek között azt írta, hogy a romáknak fogalmuk sincs a vérfertőzés veszélyeiről. Mivel a norvég intézet közintézmény, ezért a nyilvános programokon a nagykövet a továbbiakban szabadon megjelenhet, de nem fognak együttműködni vele kisebbségi kérdésekben. Ennél megalázóbb mondat nem létezik: Magyarország nagykövetét nem dobja ki a portás, ha belép az épületbe, de szalonképtelen, és rasszistának tartják, ezért nem állnak vele szóba. A magyar külügy Wallenberg-kampányának nem ez az első fiaskója, egy másik hasonló rendezvényre egy másik fideszes rasszistát, a nyilasokat éltető Kövér Lászlót nem engedték be Jeruzsálemben. Miközben a magyar külügy azt találta ki, hogy a svéd Wallenberggel lemossák a magyar antiszemitizmus bélyegét, sorban derült ki, hogy a magyar kormánypárt vezető politikusai antiszemiták és rasszisták. Egyébként a svéd Wallenbergnek csak annyi köze volt a magyarokhoz, hogy a magyar fasiszták elől mentette a zsidókat, akiket a magyarok halálba akartak küldeni. Wallenberg egész tevékenysége a magyar fasizmusról szól.

Karsai László az intézet kérésére ezután  ügy döntött, hogy részt vesz a konferencián. Az incidens következménye azonban az lett, hogy Jeszenszky eltanácsolása után a kicsinyes magyar nagykövetség helyett a repülőjegyét és a szállodát a norvég kutatóintézet fizette ki, ezzel is lejáratva Magyarországot.

A Külügyminisztérium szerint Jeszenszky az idézett jegyzetét egyetemi tanárként, nem pedig a Külügyminisztérium munkatársaként írta, neki is írói munkássága része, mint Csurka antiszemita dolgozata volt. “Bár a vitatott sorok félreérthetőek, Jeszenszky Géza egész életműve és legutóbbi publikációi is bizonyítják, hogy kiáll a kisebbségi jogokért, és nem vádolható előítéletességgel” – közölte a minisztérium.Tanárok, kutatók és diákok is tiltakoztak Jeszenszky Géza egyetemi jegyzete miatt, és visszautasították a diplomatának “a magyarországi cigányságot megbélyegző állítását”, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) “a tananyag részeként oktatnak”. A közleményt a Hallgatói Hálózat juttatta el kedden az MTI-hez, és eddig több mint száz egyetemista, kutató és tanár írta alá.

Jeszenszkynek nemcsak a diplomáciai, hanem a tanári pályáról is távoznia kell. Ez a szokás abban a civilizációban, amellyel Jeszenszky találkozott, és amelynek értékrendje jelenik meg a magyar egyetemisták, kutatók és tanárok állásfoglalásában is. Ez utóbbi reményt keltő a jövőre nézve.