Hámor Iván

Az év utolsó hónapjára kezd kikristályosodni, milyen terhekkel kell szembenézzenek a járműveket üzemeltető cégek és magánszemélyek a következő esztendőben. A lista még nem teljes, ugyanis az útdíjakról nem született még döntés, de a jó néhány adó, vagy adó jellegű kötelezettség mértéke már végleges.

A legrégebbi közteher az egykor súlyadóként indult, ma már a személygépjárművek és motorkerékpárok esetében a teljesítménytől és az életkortól függő gépjárműadó. Kivételesen ennek mértéke nem változik a 2012-es évre. A törvény szövege szerint a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül cégautóadó kell fizetni.
Az adó alapja a személygépkocsik és a motorkerékpárok esetében a teljesítmény kW-ban kifejezve. Mentességet kaphat a gépjárműadó 2012. évi megfizetése alól többek között a súlyos mozgáskorlátozott személy, a kiskorú mozgáskorlátozottat szállító és vele egy háztartásban élő hozzátartozó, de csak ha a gépjármű motorja nem haladja meg a 100 kW (136 lóerő) teljesítményt.

Az autóbusz, a nyerges vontató, lakókocsi esetében az adó alapja az önsúly, míg a tehergépjárművek és pótkocsijaik esetén az önsúly+raksúly 50%-a.

A magánszemélyeket nem, de az összes járművet használó, üzemeltető céget érinti a cégautó-adó változása. Eddig tisztán a motorok lökettérfogatán alapuló számítás - két "sáv" volt, 1,6 liter alatt, illetve felett - helyett már a környezetszennyezést, azaz a környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi a szabályozás. A nyugat-európai gyakorlattól eltérően azonban nem a CO2 kibocsátás konkrét adatai, hanem csak a hazai besorolási rend, azaz környezetvédelmi osztályba sorolás képzi az adó számításának alapját. A legjobb esetben is 10%-os tehernövekedéssel kell kalkulálni.

Az Európai Unió felszólításának megfelelően megszületett az adótörvény olyan jellegű módosítása, mely lehetővé teszi a személygépjárművekhez kacsolódó lízingdíjak áfa visszaigénylését. A szabályozás azonban nem teljes, az NGM és a szakmai szervezetek többek között erről is folytatnak még egyeztetéseket.
A nyílt végű pénzügyi lízing és operatív lízing szerződés esetén (az EU határozata szerint "open ended lease" esetében, tehát ahol a futamidő végén az ügyfél nem szerez egyértelműen tulajdonjogot a gépjárművön) a személygépjárművet a lízingcég megvásárolja, az autó árának áfa tartalmát visszaigényli, majd lízingbe adja az ügyfélnek, aki a céges használat arányában az egyes lízingdíjakból visszaigényelheti az áfát. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az áfa csak a tőkerész után fizetendő, a kamatra nem, operatív lízing esetében viszont a bérleti díj valamennyi beépített szolgáltatást is tartalmazza, tehát ezek áfája is visszaigényelhető lesz.

Az áfa felső kulcsának 27%-ra emelése a közlekedési szektor minden szegmensére kihat, a járművek árától kezdve a javításon át a hajtóanyagokig. Mivel nem minden gazdasági szereplő igényelheti vissza az áfát, így az ő terhük nem csak a finanszírozás terén, hanem abszolút értelemben is nő.

Míg korábban független volt a jármű korától a vagyonszerzési, vagy más néven átírási illeték mértéke - csak a hajtómotor lökettérfogata határozta meg ennek összegét -, 2012-től már a kor és a teljesítmény lesz a számítás alapja.