Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#83)

A múlt lezárása, az ügynökakták nyilvánosságra hozása, új alkotmányos garanciák - ehhez hasonló ígéretekkel ajánl párbeszédet az ellenzéki erőknek a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalom, amely szerdán hozta nyilvánosságra politikai alapvetéseit.

„A változást akaró, demokrata hazafiak és az őket képviselő politikai szervezetek minden korábbinál szélesebb összefogására van szükség!” – ezzel a patetikus mondattal ajánl tárgyalásokat az ellenzéki erőknek a Bajnai Gordon nevével fémjelezett Együtt 2014 Választói Mozgalom által szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum, amely szándéka szerint az együttműködés „elvi, erkölcsi” alapvetéseit hivatott rögzíteni.

„A hatékony választói összefogás a demokraták párbeszédével kezdődik, amelynek feltétele, hogy a felek tiszteljék egymást, ne legyenek egymással szembeni rendezetlen adósságaik” – írják a szerzők, akik szerint a mozgalom tagjai készek arra, hogy „szövetségeseinkkel együttműködve véghezvigyük azoknak a változásoknak a sorozatát, amelyek után a hazánk olyan ország lehet, amilyenné a benne élők tehetsége, szorgalma és hazaszeretete teheti”. Az Együtt 2014 első, szerdán nyilvánosságra hozott programja általánosságok szintjén foglalkozik a legfőbb témákkal, így a korrupció ellenes harccal, a fejlesztéspolitikával, ahogy azt sem fejtik ki a szerzők, hogyan kívánják rendbe tenni a gazdaságot, milyen módszerekkel akarják egyensúlyba hozni a költségvetést.

Először az LMP-nek

Az Együtt 2014 először az LMP-nek küldte el azt a mozgalom alapelveit és főbb programpontjait tartalmazó dokumentumot, melyet az elmúlt hetekben szerkesztett meg a Milla, a Szolidaritás és a Haza és Haladás Egyesület. A dokumentumban van utalás a kettős állampolgársághoz való viszonyra, a politikai igazmondás szükségességére, az adórendszer progresszív elemeire, az ügynökakták kérdésére és egy új alkotmányos kultúra szükségességére is.

Fotó: Túry Gergely

Az LMP november 17-18-án Budapesten tartja országos kongresszusát, amelyen a résztvevők a választási stratégiáról és a jelöltállítási szabályzatról, tehát az új mozgalommal való együttműködésről is döntenek. Bajnai Gordon november 8-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az LMP lesz az első parlamenti párt, amelyet az Együtt 2014 választói mozgalom megkeres az együttműködés érdekében. A meghívót a mozgalomtól két-három nappal a kongresszus előtt küldték ki a legkisebb ellenzéki pártnak.

Rezsimváltás, szembenézés

A szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum több hasonlóságot mutat Bajnai Gordon október 23-i beszédével. Nem szó szerint ugyanaz, de a gondolatmenet ismerős lehet azoknak, akik hallották Bajnait: „Le kell bontanunk – az elmúlt két esztendőben váratlan erőszakossággal kiépülő – rezsimet is, amelynek működtetésén keresztül a hatalom mai birtokosai akkor is befolyásuk alatt tarthatnák a hazánkat, ha a választók többsége amúgy megfosztaná őket hatalmuktól” – áll a dokumentumban.

Szintén hasonlóságot mutat Bajnai beszédével az, amit az alapvetés az elmúlt évtizedekről ír: a dokumentummal megszólított „demokratáknak” e szerint kölcsönösen tisztázniuk kell viszonyukat a rendszerváltozás utáni évtizedekhez. A múlt lezárásához elengedhetetlen, hogy mindannyian szembenézzünk saját szerepünkkel is az elmúlt 22 év, a mostani kormányzati ciklus és az azt megelőző 8 év alakulásában” – írják.

Marad a kettős állampolgárság

„A hazai közállapotok régóta változásért kiáltanak: Magyarország kettészakadt, a nemzet megosztott” – írják a Nemzeti büszkeség és összetartozás című fejezetben. A magyar nemzetet e szerint a huszadik században számos csapás érte, a traumák feldolgozásához pedig „csak az emlékezésen, a bűnvalláson és a múlt – közmegegyezésen alapuló – lezárásán keresztül juthatunk el”.

„Tudatában vagyunk annak, hogy az anyaországban élő magyarokként felelősséget viselünk a határon túli magyarok sorsáért” írja az Együtt 2014 programja, amely szerint a magyarországi politika a legtöbbet azzal árt a határon túliaknak, hogy megpróbálják bevonni őket a belpolitikai küzdelmekbe. A kettős állampolgárság megadása „új fejezetet nyitott a nemzeti összetartozás kérdésében”, és a szerzők szerint az ellenzéki összefogásnak sem lehet célja „a határon túl élő magyarok újabb jogfosztása”.

Lebontani a kétharmados rendszert

„A jelenlegi kormánytöbbség (…) frontális támadást intézett a hatalom jogállami korlátai ellen” – áll az Együtt 2014 programjában, amely szerint az ellenzéki összefogás alapvető feladata „a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása”. Ennek során arra kell vigyázni – írják a szerzők –, hogy ne essenek ugyanabba a hibába, mint a Fidesz, hogy „ellentétes politikai előjellel”, de ugyanúgy pártkatonákat válasszanak a független intézmények élére.

„Az új alaptörvény a következő kormányok kezét egy sor kétharmados törvénnyel tudatosan meg kívánja kötni” – írják a szerzők, akik szerint elfogadhatatlan, hogy a – reményeik szerint – ellenzékbe szoruló Fidesz nélkül a következő kormányok nem érvényesíthetik akaratukat például az adó-, nyugdíj- vagy családpolitikában. Azt ugyanakkor nem részletezik, hogyan lehet jogállami eszközökkel lebontani a sarkalatos törvények rendszerét.

Konkrét ígéretként elhangzik, hogy új, a munkavállalók érdekeit is védő munka törvénykönyvét kell írni, és „újra érvényt kell szerezni a magántulajdon és a szerzett jogok alkotmányos védelmének”, illetve „helyre kell állítani az alapvető jogok európai szintű védelmét és az Alkotmánybíróság hatáskörét”. Az állampolgári részvétel erősítése érdekében többek közt kitágítanák a népi kezdeményezés és a népszavazás lehetőségét, helyben és országos szinten egyaránt.

Felderítenék a földügyeket

A program a korrupció elleni fellépésről is szól. A nyilatkozat szerint szélesebbre kell tárni az információszabadságot Magyarországon, így minél több olyan adatot kellene kihelyezni az internetre, nyilvánosságra hozni, mely az állam működésére vonatkozik. Ugyanakkor a program megjegyzi: az üzleti, banki titkokat védeni kell.

A nyilatkozat szerint a hazai korrupció legfőbb oka „a megoldatlan pártfinanszírozás”. Ezért az Együtt 2014 szerint „a demokrácia működtetésének forrásait – akár átmenetileg népszerűtlen intézkedésekkel is – legálisan kell biztosítani, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy a korrupció pártfinanszírozási célja senki számára nem nyújt védelmet a jogi felelősségre vonás alól”. A program azt nem fejti ki, hogy mit ért „népszerűtlen intézkedéseken”, tervezik-e például a pártok állami támogatásának megemelését, a kampányköltéseknél az 1997-ben megállapított, azóta az infláció ellenére változatlan egymillió forintos limit emelését.

Az Együtt 2014 mozgalom vezetői - fogadkoznak Fotó: Túry Gergely

Az Együtt 2014 növelni szeretné a közbeszerzések nyilvánosságát is. A dokumentum megjegyzi: „a közbeszerzés szabályozását a korrupciós kockázatok kiszűrése érdekében módosítani kell: az ügyeskedések lehetetlenné tételével minden esetben a legkedvezőbb ajánlatnak kell nyernie”.

A nyilatkozat kitér az utóbbi hónapokban nagy port kavart állami földpályázatokra is. Az Együtt 2014 szerint „teljes átláthatóság mellett történhet csak a pályáztatás”, továbbá azt ígéri, a mostani jogsértéseket orvosolni fogják.

Harc a szabadságharc ellen

„Az állandó és értelmetlen, a nemzeti érdekeinket sértő gazdasági ’szabadságharc’ helyett az országnak békés, kiszámítható fejlődésre van szüksége” – olvasható a program gazdaságpolitikai fejezetében. „Nem elüldözni kell Magyarországról a külföldi szolgáltató vállalatokat, hitelt nyújtó bankokat, hanem tisztességes versenyre szorítani őket” – fogalmaz a dokumentum, mely szerint küzdeni kell a monopóliumok ellen, és hatékonyabban kell védeni a fogyasztókat. Az Együtt 2014 szerint az állandó kapkodás, a zavaros fiskális politika, az adótörvények év közbeni folyamatos átírása riasztja a befektetőket. Bírálja a dokumentum a kormányt azért is, mert a program szerint a kabinet egyszeri bevételekkel próbálja fenntartani a költségvetési egyensúlyt, így nem tudja azt fenntartható pályára állítani.

„Önmagában a döntően exportra termelő vállalatok azonban nem oldják meg Magyarország problémáit” – olvasható a nyilatkozatban, mely szerint a kis- és középvállalkozói szektort a hitelezés beindításával, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar munkaigényes ágazatainak előnyben részesítésével kell segíteni.

A nyilatkozat külön szól a fejlesztéspolitikáról – amely az LMP számára is fontos, Bajnai pedig korábban ezt a területet felügyelte a Gyurcsány Ferenc vezette kormányban. A program szerint a „legsürgetőbb” a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztése. Ezért a dokumentum szerint a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusában a leszakadó térségek gazdasági, foglakoztatási felzárkóztatására, illetve általában a vidék népességmegtartó képességének erősítésére kell törekedni.

Az Együtt 2014 szerint a rossz foglalkoztatási adatok, az alacsony aktivitási ráta, a nagy munkanélküliség egyik fő oka, hogy sok a szakképzetlen munkavállaló, rossz a szakképzés. Ezért szerintük a foglalkoztatás bővítéséhez elengedhetetlen az oktatásba és a képzésbe való nagyobb arányú befektetés. A dokumentum általánosságok szintén szól a megújuló energiaforrásokról, a kutatás-fejlesztés előnyben részesítéséről is.

Megnyitnák a csatornákat

Hosszabban szól a nyilatkozat az oktatás átalakításáról is. Az Együtt 2014 ellenzi a Hoffmann Rózsa fémjelezte átalakítás legtöbb elemét – igaz, az oktatási államtitkár nevét nem említik. A program szerint „a széles körben elérhető felsőoktatás visszafejlesztésével Magyarország jövőjét veszélyezteti, a bevezetett oktatási intézkedések a társadalom felső rétegeinek érdekeit szolgálják: azokét, akik saját zsebből is magas színvonalú oktatást tudnak gyermekeiknek biztosítani”. Bár a nyilatkozat nem fejti ki, de utal arra, hogy a felsőoktatásban nem jó a keretszámok csökkentése, mert így csak a felsőbb osztályok juthatnak a piacon sokat érő közgazdász és jogász diplomához.

Transzparens az október 23-i Milla-tüntetésen Fotó: Túry Gergely

A nyilatkozat szerint ellenzik a cigány és nem roma gyerekeket szétválasztó szegregált oktatást, „az állam felelőssége a hátrányos helyzetben levő gyermekek esetében nagyobb, hiszen ők az induló helyzetből fakadó nehézségeiket nehezebben tudják leküzdeni”. Arra vonatkozóan nincs utalás a dokumentumban, hogy az Együtt 2014 mit csinálna vissza a jelenlegi változásokból, visszaadná-e az önkormányzatoknak az államosítandó iskolákat.

A programban külön fejezet van a szegénységpolitikáról, a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról. „Újra kell nyitni az ún. mobilitási csatornákat, megakadályozni azt, hogy a közösség tagjai akaratuk ellenére kihulljanak a szolidaritás kötelékéből, sőt biztosíthatja az újrakezdés esélyét is az azt igénylő honfitársainknak” – olvasható a programban. A nyilatkozat szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarországon egyeseket fagyhalál, éhezés, hajléktalanság fenyeget. Az Együtt 2014 szerint egyetlen nemzedék alatt fel kell zárkóztatni a hazai cigányságot – bár ennek részleteiről semmit nem árul el a dokumentum.

Nem akarnak "vagdalkozást"

Külön szólnak a nyugdíjasokról és a nyugdíjakról is, igaz, a két bekezdésnyi szöveg csak annyit jegyez meg, hogy az Együtt 2014 elfogadhatatlannak tartja a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítását.

Az Együtt 2014 szerint az uniós tagság azt jelenti, hogy az adott ország megküzd az EU-n belül a nemzeti érdekeiért, „ehhez értelmes konfliktusokat is felvállalni”. „Ez azonban csak akkor lehet sikeres, ha a felelőtlen vagdalkozás, a szövetségeseinkkel szemben folytatott, belpolitikai célú harc folytatása helyett az erős, tiszteletet adó, de kulturált érdekérvényesítést tűzzük ki célul” – írták a szerzők.

A dokumentum egy fogadalommal zárul: „Mi, az Együtt 2014 Választói Mozgalom tagjai aláírásunkkal kinyilvánítjuk, hogy közéleti szerepvállalásunkat, szövetségesi politikánkat ezekre az értékekre alapozzuk”.