Számos újabb adót vezet be a kormány, az energiaszolgáltatók jövedelemadóját pedig megnöveli. Valóban lesz mobil- és tranzakciós adó is. Kisebb meglepetésre ma tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a Széll Kálmán-terv 2.0 névre keresztelt megszorító csomagját, amely tartalmazza az uniónak szánt konvergiaprogramot és a Nemzeti Reformprogramot is. Idén 155, jövőre mintegy 600 milliárdnyi pluszt szed be az állam.

Benyújtotta a konvergenciaprogram végrahajtásáról szóló jelentést és a Nemzeti Reformprogramot a kormány az Európai Uniónak, és mindkettőt beemelték a Széll Kálmán-terv 2.0 névre keresztelt megszorító csomagba.

A kormánynak nehéz dolga volt, mert úgy kellett megalkotnia a programot, hogy azzal eleget tegyen az Európai Bizottság kívánságainak, és elkerülje a túlzottdeficit-eljárást. Emiatt a kabinet mozgástere szűk volt, ám a dokumentumból kiderül, hogy Magyarország ismét elszalasztotta a strukturális reform megalkotásának lehetőségét. Viszont ha nem lenne semmiféle újabb kiigazítás, 2,2 helyett 3,6 százalék lenne a GDP-arányos államháztartási hiány.

A több száz oldalas dokumentumból kiderül, hogy elmarad a gazdaságpolitikai fordulat, a kormány az elmúlt 20 év gyakorlatát követve továbbra is a bevételnövelő intézkedésekkel akarja betoldozni a lyukakat, ahelyett, hogy a piac által elvárt strukturális, kiadáscsökkentő reformokba fogott volna bele. A megszorító csomag azt jelenti, hogy idén 150 milliárd forintos, jövőre (a tranzakciós adó részleteinek hiánya miatt) 567-665 milliárd forintos lehet a kiigazító csomag.

Öt új adót vezetnek be

A dokumentumból kiderül, hogy a kormány öt új adóintézkedésre építi a jövőt, ami az eddigi filozófiája szerint azt jelenti, hogy a munkára rakodó adókat és járulékokat csökkenti, de ezt a fogyasztást terhelő adók megemelésével ellensúlyozza.

Eszerint bevezetik a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adót, amelyet a vállalatoknak és a lakosságnak kell megfizetnie. Adót kell fizetni a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a sárga csekkek után is.

Az adó bevezetéséből 130-228 Mrd Ft bevételt vár a kormány. Számításaik szerint a 130 milliárd Ft-os bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét nem kevesebb, mint 30 ezer forintban maximalizálják. Ha ennél több bevételt akarnak, akkor az adó felső határát magasabb értékben határozzák meg, és a tranzakciók után fizetett adót sávosan vezetik be. A dokumentum szerint elképzelhető, hogy az ATM-ből történő készpénzfelvételnél magasabb kulcs lesz, állításuk szerint így akarják ösztönözni az elektronikus vásárlást.

A dokumentumban nem szerepel a netadó, azonban már 2012-től bevezetnék a mobiladót, ami azt jelenti, hogy minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forintot kellene fizetni. A kormány ebből idén 30 milliárd forintot, 2013-tól 52 milliárd forintnyi bevételt vár.

Fotó: MTI / Beliczay László

Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, ugyanakkor duplájára, 16 százalékra emelik az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadóját. Mindettől 55 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány.

Nem örülhetnek a biztosítók annak, hogy a kormány 2014-ben kivezeti a bankadót, a biztosítókra ugyanis újabb adót vet ki. A kormány a dokumentumban úgy fogalmaz ugyan, hogy ez a biztosítási szektort érinti leginkább, ám végső soron a lakosság fizeti meg. A baleseti adó mintájára – ami a kormány idén vezetett be, és lényege, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást adóztatják meg – újabb termékekre vet ki fizetési kötelezettséget. Így 10 százalékos adót kell fizetni a vagyon- és balesetbiztosítások után, a Casco esetében ez a mérték 15 százalékos, a kötelezőnél pedig meghagyja a 30 százalékot.

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény szektorban, amiből idén 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt várnak, jövőre pedig 15 milliárdot.

Megszüntetik ugyanakkor a magányszemélyek sokat vitatott 98 százalékos különadóját – amit a Fidesz vezetett be, és a 2 millió forint feletti bérekre vetették ki, s mindeddig annak ellenére is életben tartották, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. A gyógyszertárak szolidaritási adóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást eltörlik.

Folytatódik az egészségügyi államosítás

Folytatódik az egészségügyi rendszer államosítása is, az önkormányzatok jövőre már csak az alapellátásért lesznek felelősek. Azaz a kórházakon kívül a szakrendelőket is magához veszi az állam. A gyógyszerkasszát az eredeti Széll Kálmán-terv szerint idén 83, jövőre  37 milliárd forinttal szorította volna mega  kormány. Azonban februárban már világossá vált, hogy mindez nem elég, ezért ezen felül idén még 10, jövőre pedig 40 milliárd forintos megtakarítást akar a kormány. Ez a szám eddig is nyilvánvaló volt, ugyanakkor a hogyan kérdésre a konvergenciaprogram sem ad választ. Csak annyit írnak, hogy a megtakarításokhoz szükséges a gyógyszer-támogatási rendszer újbóli felülvizsgálata (így például az úgynevezett spanyol modell bevezetése - 10 évnél régebben támogatott készítmények meghatározott körében kötelező árcsökkentés -, a lakossági térítési díjak meghatározott körben történő emelése, térítési díjminimum bevezetése).

Szorosabb nadrágszíj az önkormányzatoknak

A Széll Kálmán-terv második felvonása szerint 2013-ig az önkormányzati alrendszeren 100 milliárdos megtakarítást kell elérni 2011-hez képest.

2012-ben 15 milliárdos megtakarítására már történtek intézkedések, ezen kívül szintén születtek megalapozó döntések további 58 milliárd forint ügyében: ebből 15 milliárdot takarítanának meg dologi és bérkiadásokon önkormányzatok összevonásával (2000 főig, illetve 7 településig egy közös, járási önkormányzat legyen). Tavalyhoz képest 20 milliárddal kevesebbet kapnak az állami kézbe került megyei kórházak, valamint 20-23 milliárd forintot szeretnének megtakarítani a központi hitelengedélyezéssel (vagyis az önkormányzatok helyett a központi kormányzat döntene a helyhatóságok hitelfelvételéről).

A Széll Kálmán-tervben előírt 100 milliárd megtakarításból így eddig összesen mintegy 73 milliárd megalapozása történt meg intézkedésekkel. A fennmaradó 27 milliárd forintot a fejlesztési célú támogatások további felülvizsgálata, a szociális ellátások célzottabbá tétele, valamint egyes közoktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások esetében az igénybevevő nagyobb tehervállalásának előírása biztosíthatja.

Az állam 2012 januárjától átvette a tűzoltóságok, 2013-tól átveszi – az óvoda kivételével – a köznevelési intézmények szakmai feladatellátását, több mint 50 városi kórházat. Az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, ahogy az önkormányzati jegyzőktől is a kormányhivatalokhoz kerül át az államigazgatási feladatok jelentős része.

Csökken a gyereksegélyezés is

Érdekesen fogalmaz a szöveg a segélyek szűkítésével kapcsolatban: mint a program készítői írják, a segélyezés eddig igazságtalan volt, mert a tehetősebb önkormányzatok nagy százalékban nyújtanak olyan nem kötelező ellátásokat, amire „szegényebbek” nem képesek. Ennek a gyakorlatnak a megszüntetésére csökkentette az állam tízmilliárd forinttal az ezekhez való hozzáférést. Jövőre pedig „mindössze egyetlen krízissegélyezés maradna az önkormányzatok saját hatáskörében”.

Fotó: Túry Gergely

A gyereksegélyezés további szűkítése várható jövőre, hiszen a program világosan fogalmaz: az állam jövőre a rászoruló gyerekek szüleitől is a „hozzátartozói felelősség növelését” fogja elvárni, és ennek eredményeképpen „számottevő megtakarításokkal” számolnak.

A szociális ellátásokkal kapcsolatban a szöveg úgy fogalmaz, hogy mivel az állam „jóval többet költ jóléti ellátásokra nemzetközi összehasonlításban ”, ezért ezeken jelentős megtakarításokat lehet elérni. Bár a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik, a program szerint jövőre is maradhat a befagyasztás.

Rossz hír a tanároknak és a diákoknak is

A kormány azzal számol, hogy elhalaszthatják a pedagógus életpályamodell bevezetését 2013 január 1-jétől, amennyiben „a körülmények nem adottak”.

Hoffmann Rózsa rendhagyó osztályfőnöki órát tart egy általános iskolában Fotó: MTI / Varga György

A közoktatással kapcsolatban leírják, hogy az önkormányzatoktól fognak forrásokat átcsoportosítani az államhoz, és a finanszírozás mellett a szakmai irányítás is központi szervezésű lesz, egyes önkormányzatok legfeljebb akkor szólhatnak majd bele ilyen kérdésekbe, ha „hozzászerződnek” a szolgáltatások nyújtásához, ezt azonban nekik kell finanszírozniuk. „Ha az önkormányzat pedagógust, vagy szakmai személyzetet kíván alkalmazni  (például emelt szintű nyelv, informatika, vagy más szaktárgy oktatásához, műszaki-szakmai háttér javításához), akkor foglalkoztathatja saját alkalmazottként, saját költségvetése terhére” – teheti meg.

A felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban a terv készítői csak annyit írtak, hogy 2013-tól „jelentős változás” várható, ez pedig „az állami szerepvállalás mértékének korlátok közé szorítását, valamint az intézményrendszer méretének optimalizálását, hatékonyságának, eredményességének javítását” szolgálja majd. Ehhez teljesen felülvizsgálják a felsőoktatási intézményrendszert.

Csökkentik az állami támogatást a kutatás-fejlesztés terén is, ezt eddig e befolyt innovációs járulékokhoz igazította a jogszabály, ezt a törvényt már idén felfüggesztették, jövőre pedig úgy módosítják, hogy semmilyen kötelezettséget ne jelentsen az állami hozzájárulás összege szempontjából. „Az elmúlt évek járulékbefizetéseinek összegét figyelembe véve a költségvetési támogatás mértékét meghatározó szabály megváltoztatásával 2013-ban 25,2 milliárd forint, míg 2014-ben várhatóan 48,0 milliárd forint költségvetési támogatás kötelezettsége szűnik meg” – olvasható a programban.

Valamikor bevezetik a dugódíjat

A kormány 2012-re 45 milliárd forintos, 2013-ra 60 milliárd forintos kiadáscsökkentést irányoz elő a helyi közösségi közlekedésben.

Fotó: MTI / Honáczy Barnabás

A MÁV utasainak számára legszembetűnőbb a kedvezmény- és tarifarendszer átalakítása, a jegyellenőrzés szigorítása lesz. Hogy ez pontosan mit takar, azt nem részletezik. Megemlítik a vasúri menetrend racionalizálását, a vasúti és autóbuszos közlekedés párhuzamosságainak felszámolását is.

Ésszerűsítik a MÁV-leányválallatok kapcsolati rendszerét és egymás közötti elszámolását, a kiszervezett tevékenységeket átláthatóbbá teszik és szükség szerint „visszaszervezik” azokat, továbbá felszámolják a belső szervezeti párhuzamosságokat és átdolgozzák a bérezési rendszert. Amennyiben a MÁV és az érintett vállalatok menedzsmentje nem teljesíti a konvergencia programban meghatározott elvárt megtakarítást, nem kaphatnak teljesítménybónuszt.

A budapesti közösségi közlekedés költségvetési támogatása 2013-tól folyamatosan csökkenni fog (2013-ra 10 milliárd forint), távlatosan pedig teljesen megszűnik. Mostantól a bevételtermelő fejlesztésekre fognak fókuszálni (elektronikus jegyrendszer bevezetése, járműpark megújítása). A kormány támogatja az inflációt követő díjemelési rendszert, vállalja, hogy uniós források felhasználásával megújítja a járműparkot és a dugódíj infrastruktúrájának kiépítését.

150 milliárd forint többletbevélt irányzott elő a kormány az elektronikus útdíjból. A szaktárcának az országos közutak használatáért fizetendő útdíjak mértékét a megtett távolsággal arányosan állapítják meg. A díjszintek minden év január 1-jén és július 1-jén reálértékben emelkednek, bár az e-útdíj bevezetését követő fél év múlva el fognak indítani egy legfeljebb 13 százalékos mértékű gyakori használói kedvezményrendszert.

Ha a rendszer a megadott határidőig, vagyis 2013. július 1-jéig nem épül ki, akkor a jelenlegi matricás rendszer kiterjesztésével tesznek szert többletbevételre.