A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken nyilvánosságra hozta a Magyar Növekedési Tervet, melynek célja, hogy a kormány aktív gazdaságpolitikával már rövid távon is növelni tudja a gazdaság teljesítményét. A terv szerint a magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete csak a foglalkoztatottság és a növekedés együttes fokozásával biztosítható. A tervvel kapcsolatban az NGM várja az észrevételeket.

Matolcsy György korábban bejelentette, hogy a kormányfő egy növekedési terv megalkotására kérte fel, amelynek "sikerétől sok minden függ", ahogy Orbán egy rádióinterjúban fogalmazott. A gazdasági miniszter nem is tétlenkedett, a végül névadó nélkül maradt "Magyar Növekedési Terv" 177 oldalas konzultációs anyagát sikerült is összeállítani, péntek délután óta elérhető a szaktárca honlapján.

Ajánljuk is olvasóink figyelmébe, hiszen az NGM várja az észrevételeket , mert mind írják "Magyarország Kormánya nagy hangsúlyt fektet a civil és üzleti szektorral való minél hatékonyabb és kiterjedtebb párbeszédre". A konzultáció tehát interneten zajlik, de nézzük miről is fog pontosan szólni.

Az NGM szerint a válság hatására a gazdaságpolitikában és a gazdaságfejlesztésben is új megközelítések hódítottak teret. Az egyes gazdasági szektorok jelentősége átrendeződött, és újra középpontba kerültek a termelő szektorok. Ezek a gazdaság motorjaivá léptek elő, és egyre csökken a pénzügyi szolgáltatásokhoz kötődő tevékenységek gazdaságban betöltött szerepe.

Újraiparosítás és a földrajzi kapcsolatok diverzifikálása

A terv jelentős hangsúlyt fektet az újraiparosításra, valamint az ország regionális helyzetéből fakadó előnyök fokozottabb kihasználására. A növekedés elősegítésében a terv szerint növekvő igény mutatkozik az állami szerepvállalás növelése iránt.

A Terv Magyarország földrajzi kapcsolatainak diverzifikálását négy irányban vázolja fel: erőteljes keleti nyitás,  erős rácsatlakozás a nagy európai exportőrökre, Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködés, valamint Visegrádi és Nyugat-Balkáni együttműködés irányát határozza meg.

A kormány szerint addicionális források nélkül a növekedés az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználásából és a hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálásából származhat. A Magyar Növekedési Terv a gazdaság nettó exportjának maximalizálást tűzi ki célként maga elé amelynek eléréséhez importkiváltó gazdaságpolitika szükséges a termelésben és a felhasználásban, valamint az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése is elengedhetetlen.

Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjait azok az iparágak jelentik, melyek képesek a gazdaság dinamizálására. Ilyen kitörési pontként értelmezi a kormány az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, a vállalkozásfejlesztést, a tudomány és innováció fejlesztését, foglalkoztatás bővítését és a tranzitgazdaságot.

A terv szerint több lehetőség is kínálkozik Magyarország újraiparosítására, ennek többek között eleme a high-tech iparok, mint húzóágazatok fejlesztése, a munkaerő-intenzív ágazatok támogatása, a komparatív előnyök kihasználásán alapuló gazdaságélénkítés, melynek körébe tartozik az élelmiszeripar, a turizmus.

Bővülő állami szerepvállalás

A kormány mindezek mellett úgy véli, hogy állami beavatkozásra is szükség van, elsősorban a kedvező üzleti környezet kialakítása területén, mint például a vállalatokat terhelő adminisztratív költségek csökkentése esetében. Az állami beavatkozás egy másik terülten a KKV-k esetében is fontos szerephez jut, támogatásuk a kormány szerint indirekt és direkt módon is szükséges. Kiemelt állami feladat mindezek mellett az infrastruktúra fejlesztése, az oktatási rendszer átalakítása a piaci keresletnek megfelelően, továbbá a kutatás-fejlesztés ösztönzése.

A Magyar Növekedési Terv mindezek mellett tartalmazza a Külgazdasági Stratégiát, melynek célja a magyar export földrajzi és termékszerkezeti koncentrációjának enyhítése, az exportteljesítmény növekedésének elősegítése. A földrajzi diverzifikáció elsődleges célja, hogy a magyar gazdaság kevésbé függjön egy-egy ország, vagy országcsoport konjunkturális helyzetétől.

A földrajzi diverzifikáció tartalmazza az erőteljes nyitást kelet felé, erős rácsatlakozást a nagy európai exportőrökre, Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködést és a Visegrádi és Nyugat-Balkáni együttműködést.

Jön a Kecskeméti Program és a Rombauer Terv

A növekedési tervben kulcsszerephez jutnak a centrumhelyzetben lévő funkcionális várostérségek. Fontos szerepet kap Győr, ahol fontos fejlesztéseket kívánnak végrehajtani, ösztönözni kívánja a kormány a befektetéseket és az újrabefektetéseket. A helyi kkv-k mobilizálása és együttműködési hajlandóságuk növelése, a humán erőforrás fejlesztése az Audi Tudásprogram segítségével,  kkv-k fejlesztése az Audi Dinamizmus Program segítségével, valamint településfejlesztési akciók támogatása az Audi Térség Programmal valósulna meg.

Kiemelt szerephez jutna a Kecskeméti Program, mely szerint megkezdődött Kecskemét, a kormány és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., közös jövőképalkotása, első lépésként az oktatásban történő szorosabb együttműködés kialakításával.  A terv szerint a Kecskeméti Főiskola 2012 szeptemberében fogja elindítani duális képzését.

A Rombauer Terv az Ózdi kistérség középtávú cselekvési programja, melynek célja a térség felzárkóztatása a megyei és regionális foglalkoztatási és jövedelmi mutatóihoz. A terv 19 kistérségi projektet tartalmaz, ezek közül az egyik elem az Ipari Örökségvédelmi Program. A barnamezős beruházás Ózd volt vasgyára épületének, infrastruktúrájának és területének utóhasznosítását és funkcióváltását célozza