2012.05.09. 07:57

A szélsőséges megnyilvánulásokat szankcionáló parlamenti etikai bizottság felállításáról szóló szocialista előterjesztés vitájával ért véget az Országgyűlés keddi ülése. A vitában a Fidesz és az LMP is egyetértett az MSZP által megfogalmazott célokkal, míg a Jobbik szánalmasnak nevezte és kikarikírozta a javaslatot, majd egy képviselője ezúttal is a tiszaeszlári vérváddal azonosuló kijelentést tett.

Steiner Pál (MSZP) ismertette azt a két frakciótársával közösen benyújtott javaslatot, amely egy új állandó parlamenti etikai bizottság létrehozását javasolja a szélsőséges, rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások szankcionálására. Felidézte, hogy ezzel az indítvánnyal összefüggésben fordult elő először a jelenlegi kormányzati ciklusban, hogy a miniszterelnök támogatásáról biztosított egy ellenzéki kezdeményezést.

Úgy fogalmazott, az intoleranciával szemben a legteljesebb intoleranciát kell alkalmazni annak érdekében, hogy az unokáink ne ismerhessék meg azt az érzést, amikor „sajátjaiktól kell félniük”. A szocialista politikus felszólalásában nem mondta ki a Jobbik nevét, de egyértelműen erre a pártra is utalva azt mondta, a világválság nyomán „újra felsejlenek azok az árnyak, amelyekről már azt gondolhattuk, hogy magunk mögött hagytuk azokat”.




Rétvári támogatta a kezdeményezést

A kormány nevében Rétvári Bence igazságügyi államtitkár támogatta a szocialisták kezdeményezését. Hangsúlyozta: a kabinet nem tűri, hogy bárkinek is származása, vagy más okok miatt félnie kelljen, vagy megkülönböztessék. Mint mondta, a kormány ezért hozta létre például az emberi jogi munkacsoportot, amely véd a társadalmi kirekesztés ellen.

Az MSZP céljaival a Fidesz is egyetért

Berényi László, a Fidesz álláspontját ismertetve azt mondta, a kormánypárt alapvetően egyetért a szocialista képviselők által megfogalmazott célokkal, hiszen ők is úgy gondolják, a közélet nem lehet terepe a közösségek elleni nemtelen támadásoknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az előterjesztésben javasolt eszközökkel nem tud teljesen azonosulni, mivel szerinte az új országgyűlési törvény már védelmet nyújt a törvénysértő képviselőkkel szemben, akik a jövőben már nem bújhatnak mentelmi joguk mögé, ha például a közösség elleni izgatás bűncselekményét valósítják meg.

Mirkóczki: legyen "hivatalos rettegési időszak"

Mirkóczki Ádám, a Jobbik nevében kikérte magának, hogy pártját és szavazóit fasisztáknak, náciknak nevezik. A jobbikos képviselő szerint a Fidesz, az MSZP és az LMP „röhejes nagykoalícióba” tömörült ellenük. Mirkóczki Ádám ezt követően szánalmasnak nevezte az előterjesztést, majd azt javasolta, hogy mostantól minden ülésnapon tartsanak egy tízperces „hivatásos rettegési időszakot”, amely idő alatt szerinte a többi frakció kifejthetné „szánalmas rettegését”. Mint mondta, nem gondolják úgy, hogy ne ítéljék el azokat, akik szándékosan megsértenek „bizonyos embereket”, de a „kettős mérce klasszikus esetének” tartják, ha „egyes körök” kijelentik valamiről, hogy az „szent és sérthetetlen”.

Lenhardt "túlment egy határon"

Frakciótársa, Lenhardt Balázs ezt követő rövid felszólalásában ismét felelevenítette a tiszaeszlári vérvádat. „Ha valaki egy történelmi dologról, egy tényről, a tiszaeszlári gyilkosságról és az eltűnt Solymosi Eszter esetéről mer beszélni, amire igenis nagyon valós bizonyítékok mutattak arra, hogy Scharf rabbi és barátai voltak az elkövetők, akkor az már nyilvános botrány és arról nem lehetne már szót ejteni” – fogalmazott, amikor is az ülést vezető Lezsák Sándor kikapcsolta Lenhardt mikrofonját és a képviselő értetlenkedő arckifejezése mellett közölte, hogy "képviselő úr, túlment a határon, megint túlment a határon, megvonom öntől a szót". A házelnök döntését taps kísérte. Ezt követően Steiner Pál szólalt fel, aki úgy nyitott, hogy az előtte elhangzottakat nem kívánja minősíteni és megpróbál visszatérni az "eredeti hangvételhez".

Később visszakapta Lenhardt a szót és előző felszólalására reagálva közölte: úgy látja, vannak olyan tabutémák, melyekre már a szólásszabadság sem terjed ki.

Egyedül az LMP nevezte nevén a Jobbikot

Szabó Tímea az LMP részéről támogathatónak minősítette a szocialista politikusok javaslatát, ám – a Fidesz véleményéhez hasonlóan – ő is úgy vélekedett, hogy az részben okafogyottá vált az új országgyűlési törvény hatályba lépése után. Ezt követően – a vitában elsőként – külön megnevezte a Jobbikot, mint amely párt szerinte többször is alapjogokat sértő megjegyzéseket tesz az Országgyűlésben. Hozzátette: annak az etikai elvnek kellene meghonosodnia, amely nyomán a képviselők önszántukból kivetik maguk közül a mások méltóságát megsértő politikustársukat.

Steiner Pál a vita végén hangsúlyozta: az új országgyűlési törvény mellett is szükségesnek tartják, hogy az intoleráns képviselőket ne csak a házelnök, hanem egy etikai alapon döntő, ötpárti bizottság is szankcionálhassa.

Az ülést levezető Jakab István ezt követően lezárta a javaslat általános vitáját, majd a jobbikos Magyar Zoltán napirend utáni felszólalását követően az ülésnapot is.

Nem az első jobbikos, aki ezt teszi...

Április elején Baráth Zsolt szintén jobbikos képviselő zsidózott a parlamentben. A politikus napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. A felszólalás akkor komoly visszhangot váltott ki, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást indított az ügyben, a Fidesz, az LMP és az MSZP is elítélte a kijelentést, Orbán Viktor miniszterelnök személyesen többször is elhatárolódott attól, többen pedig lemondásra szólították fel a képviselőt.

atv.hu / MTI