A 13. havi nyugdíj bevezetését fontolgatja a kormány, a tervezet előkészítésére, a szükséges háttérszámítások elkészítésére a Magyar Államkincstárat már fel is kérték – értesült az Index. Információinkkal kapcsolatban tájékoztatást kértünk a kincstártól és a Kormányszóvivői Irodától is, választ a cikk megjelenéséig nem kaptunk. Úgy tudjuk, a választási kampány hajrájára tervezett extrajuttatás abban térhet el az MSZP által korábban bevezetett rendszertől, hogy nem pénzben, hanem a mostani állami cafeteria-elemek valamelyikében, például Szép-kártyán vagy Erzsébet utalványon kapnák meg a nyugdíjasok.

A választások közeledtével a kormány láthatóan nagyon számít a nyugdíjasok szavazataira, ez látszott egyébként abból is, hogy az őszi, három tételben több mint nyolcszázmilliárdos Matolcsy-csomag egy eleme sem nyúlt a nyugdíjakhoz. Több, névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint a 13. havi nyugdíj az egyik legfontosabb eszköze lehet a nyugdíjas szavazók mozgósításának.

„Valóban van ilyen irányú gondolkodás, de kevés konkrétumot tudok” – fogalmazott egy nagy állami pénzügyi intézménynek dolgozó forrásunk. Egy másik, banki körökben ismert forrásunktól azt hallottuk, hogy informális beszélgetéseken egy, a magas jövedelmekre kivetett szolidaritási adó ötletéről is hallott, aminek a segítségével a költségvetési hiány növelése nélkül lehetne folyósítani a juttatást. Forrásunk azt is hozzátette, hogy ez is egy újabb hajmeresztő, elképesztő kampányötlet, ami sokat ártana a hosszú távú pénzügyi stabilitásnak és a magyar gazdaságpolitika megmaradt hitelének. Viszont, ha az EU kiengedi az országot a túlzott hiányeljárásból, akkor a kormányt nem fogják érdekelni a költekezéssel kapcsolatos kritikák - hallottuk.

A 2006-os kampányban találkozhattunk már 13. havi nyugdíj bűvös szlogenjévelFotó: Czimbal Gyula / MTI

Akikkel beszéltünk, kivétel nélkül hangsúlyozták: a 13. havi nyugdíj bevezetése egyelőre csak egy ötlet, ha lesz is ilyen, inkább csak az év második felében születhet meg a végleges döntés. Az viszont tény, hogy a választási tervek között ott szerepel ez a lehetőség is, és a háttérszámítások is zajlanak.

Barcza György, a kormányhoz közelállónak mondott Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a 13. havi nyugdíj bemondásának valamikor az ősz-tél folyamán lehet értelme. A tapasztalatok szerint a választók memóriája jellemzően három-hathónapos időtávban a legélesebb, így a tipikus választási lépésként felfogható extranyugdíj visszahozásának az időzítése ekkorra ideális.

Barcza egy másik szempontot is felvetett. Eszerint egy ilyen lépéssel mindenképpen meg kellene várni, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin, aztán pedig az Európai Tanács döntsön a Magyarországgal szemben folytatott túlzott deficit eljárás sorsáról.

Ezt a döntést a 2012-es költségvetés európai uniós módszertan szerint számított, úgynevezett eredményszemléletű államháztartási hiányát véglegesítő március végi KSH-közlés után fogják meghozni Brüsszelben. Addig pedig semmiképen nem lenne szerencsés, ha egy durván 280 milliárd forintos, a bevételi hatásokkal nem számolva durván a GDP 1 százalékára rúgó többletkiadást jelentene be a kabinet – ennyi ugyanis jelenleg egyhavi nyugdíj összege. Barcza szerint az őszi bejelentés azért is taktikusabb időpont, mert akkor már jól fognak látszani a 2013-as költségvetési folyamatok, így az is, hogy az extrajuttatás belefér-e a kiadásokba.

Szerint egyébként a költségvetésben van mozgástér a 13. havi nyugdíj kifizetésére. Egyrészt a most közölt tavalyi pénzforgalmi hiány alacsonyabb lett a kormány által év végén megemelt 2012-es célnál. Ez azt is valószínűsíti, hogy a tavalyi, EU-nak módszertan szerint számított eredményszemléletű hiány, ami a vállalás szerint 2,7 százalék kell legyen, kisebb lehet.

Ez azt jelenti, hogy az idei költségvetésben – mivel az idei költségvetést véglegesítő tavalyi számítások egy magasabb kiadási bázisból indultak ki – egy durván 140 milliárdos mozgástér keletkezett a költségvetési szervek vártnál jobb egyenlege miatt. Ezzel a többlettel fedezhető lenne az extra nyugdíjkifizetés fele, a másik felét pedig az idei költségvetés 400 milliárd forintos tartalékkeretéből lehetne kifizetni. (Igaz, ezzel kapcsolatban tavaly a Költségvetési Tanács azt mondta, hogy a költségvetés tartalékai bár nagyok, de érdemes úgy tekinteni erre a pénzre, mintha már el lenne költve, mert elképzelhető, hogy az idei évre tervezett hiány csak ezzel a tartalékkal együtt teljesíthető.)

Barcza szerint az, hogy a 13. havi nyugdíjat valamilyen utalványon keresztül folyósítanák, azt jelentheti, hogy a kormány nem akarja, hogy a plusznyugdíj egy része kiáramoljon az országból. Ezzel a megoldással pedig el lehetne érni, hogy az extra juttatást a nyugdíjasok csak Magyarországon költhessék el.

Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint a Szép-kártyás vagy Erzsébet utalványos folyósításnak akár az is lehet az oka, hogy így a többletkiadás nem egy tételben, hanem néhány hónapos csúszással jelentkezne.

A 13. havi nyugdíjat a Gyurcsány Ferencet váltó Bajnai-kormány törölte el 2009-ben. Az eredeti tervekben ugyan még csak az szerepelt, hogy csak az újonnan nyugdíjba menők eshetnek el a plusz egyhavi állami juttatástól, de a Bajnai-kabinet a költségvetési kiegyensúlyozása miatt végül a juttatás teljes elvétele mellett döntött. Ezzel a költségvetés egy igen komoly kiadási tételt spórolt meg: 2007-ben például 170 milliárd forint volt a 13. havi nyugdíjkifizetés összege. Ha a kormány idén valóban visszahozza ezt a juttatást, az jó politikai kommunikációs fogás lehet az Együtt 2014 élére álló Bajnai Gordonnal szemben.

A még a Medgyessy-kormány idején fokozatosan bevezetett 13. havi nyugdíj fedezete soha nem volt meg sem a költségvetésekben, sem a hiánnyal küszködő állami nyugdíjalapban. A komoly szavazói bázist jelentő nyugdíjasok miatt azonban nem merték a politikai pártok eltörölni a hibás intézkedést, az azonnali és drasztikus szavazatvesztő-hatás miatt. Az akkori számítások szerint a fedezetlen juttatás eltörlésével 9 százalékkal csökkentek az éves nyugdíjkifizetések.