A Széll Kálmán Terv talán legdrasztikusabb lépése lenne, ha szó szerint kellene vennünk, amit az Adósság és nyugdíj című fejezetben leírnak.

A probléma a kormány szerint az, hogy a kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintját hitelből finanszírozzuk, miközben sok olyan komoly munkaerőt jelentő, tapasztalt és életerős ember megy nyugdíjba, aki még nem éri el a korhatárt, „akinek még helye lenne az aktívak világában". Az államadósság csökkentését célul kitűző program a deficit újratermelésének egyik fő okát (hat másik mellett) a nyugdíjrendszerben látja.

„Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak olyan járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk" - szögezi le a program, és hozzáteszi: ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet - a nők 40 éves munkaviszonya kivételével -, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek.

A Széll Kálmán Terv nem részletezi, mit ért „minden olyan jogcímen", amit meg kell szüntetni. Ám jelenleg két fő csoportja van a korhatár előtti nyugdíjazásnak. Az elsőbe az úgynevezett előrehozott nyugdíjkorhatár tartozik, ez nyugdíjcsökkentéssel vagy hosszú szolgálati idő esetén anélkül teszi lehetővé a korai nyugdíjba vonulást. Ha szó szerint kellene vennünk a terv szavait, akkor ez azt jelenthetné, hogy három-négy évvel kitolódik a nők nyugdíjba vonulása.

A nők jelenlegi korhatártáblája

A férfiaknál egy kicsit más a helyzet, 2011-ben például az 1951-ben született férfiak már csak csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe. Elmehetnek ugyan hatvanéves korukban nyugdíjba, de akkor 8,4 százalékkal csökkentik az ellátásukat.

Ez a kedvezmény is csak akkor áll rendelkezésükre, ha legalább 37 szolgálati évet tudnak igazolni. Könnyen lehet, hogy ezek a lehetőségek is veszélybe kerülnek, érdemes azonban arra figyelni, hogy az Alkotmány előírása szerint felkészülési időt kell biztosítani az érintetteknek. Az új rendszer januárban lépne hatályba, elképzelhető tehát, hogy pusztán alkotmányossági okokból több évjárat is felmentést kaphat a szigorítás alól.

A másik nagy érintett csoport, amit a Széll Kálmán terv is érint, a foglalkozásuk miatt korábban nyugdíjba menők. Számukra életpályamodellek kialakítását tartalmazza a terv, tehát „más eszközzel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait".

A korkedvezményes nyugdíjra egyebek mellett a fegyveres testületeknél dolgozók, a föld alatti munkát végzők, a magas nyomású helyen alkalmazottak, a hűtőházban dolgozók mellett például a röntgenorvosok is számíthatnak. A jövőben ez a lehetőség megszűnne. Emellett a terv tartalmazza a korengedményes nyugdíjazás szabályainak módosítását is, ebben az esetben a munkáltató fizeti ki a korhatár eléréséig hátralevő összeget, a jelek szerint tehát a kormány ehhez is hozzányúlna.