Ilyen még nem volt Magyarországon. Csődöt jelentett egy megye: Heves. Nem ez azonban az egyetlen országrész, ahol súlyos bajban van az önkormányzat. A megyei vezetők úgy látják: a nagy megszorítás sem elég, állami segély kell.

A Heves Megyei Bíróság május 13-i végzésével elrendelte az adósságrendezési eljárás megindítását a Heves Megyei Önkormányzatnál. A HVL Invest Kft. követel egy 280 milliós, információink szerint az egri Markhot Ferenc Kórház működéséhez köthető tételt, méghozzá 2001 óta. Törleszteni nem tud a megye.

Az adósságrendezési eljárás 210 napig tart, pénzügyi gondnoknak a Mátraholding Zrt.-t jelölte ki a bíróság – nyilatkozott a Heves Megyei Hírlapnak Szabó Róbert megyei közgyűlési elnök. A gondnok személyére csak azután derülhet fény, hogy a bírósági végzés jogerőre emelkedik. Az eljárás ideje alatt a megyeháza biztosítja a kötelező – oktatási, szociális és egészségügyi – feladatok ellátását, ám a nem kötelezőkről a gondnok dönt. Várhatólag a megye nem törzsvagyonban lévő, ám forgalomképes ingatlanait is górcső alá veszik. Ha pedig a 210 nap elteltével sincs egyezség a hitelezőkkel, a bíróság dönthet a vagyon felosztásáról.

Nem csak Heves van azonban nagyon nagy bajban. Sokáig úgy tűnt, Pest megye omolhat össze elsőként, állami támogatással azonban mindeddig sikerült megőrizni a működőképességet. De központi segítség nélkül a kemény megszorítás sem elég, hogy a megye életben maradjon – mondta a Világgazdaság kérdésére Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke. A télen elfogadott drasztikus kiadáscsökkentés az intézményeket is érinti, újakat már nem tudnak befogadni a fenntartásukra képtelen városoktól. Több zeneiskolát például össze kell vonni szeptembertől, de szintén bezárják azt a kistarcsai középiskolát, amelynek az épületét nem tudják átvenni a településtől.

Huszadik századi módszerek nem működnek a XXI. században – jellemezte a megyék finanszírozását lapunknak Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. Somogyban 2010 végétől reorganizációs folyamat indult be, a költséghatékonyság alapján átszervezik a teljes intézménystruktúrát. Összevonták a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, s az új tanévtől az oktatásban is indul az integráció.

Az iskolákat kötelező átvenni a városoktól, ha a megye nem tudja máshol elhelyezni a diákokat; ez most Nógrád egyik legnagyobb problémája. Az új tanévre két középiskolát és egy kollégiumot kell megyei kézbe venni, pedig erre szinte semmi forrás nincs. Épp tegnap tárgyalták bizottsági szinten a költségvetés átalakítását, s Telek Nándornétól, a megye pénzügyi gazdálkodási főosztályvezetőjétől megtudtuk: júliustól csökkennek a működési kiadások, s folytatódik a racionalizálás.

agyobb szigorra volt szükség Győr-Moson-Sopron megyében is. Ponty Zita, az ottani önkormányzat sajtóreferense elmondta: az intézmények támogatása a 2010. évi előirányzathoz képest 544 millióval, az önkormányzati hivatal kiadása 89 millióval csökkent, s több mint 150 álláshelyet szüntettek meg. A normatívák köszönő viszonyban sincsenek a valóság néhány elemével – ezt Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke panaszolta kérdésünkre. Példaként az energiaárakat és a bérrendszert említette: ezek akkor voltak tarthatók, amikor több évtizede kialakult a most is működő struktúra. Vas megyének kifizetetlen számlája nincs, de több intézmény nehezen jön ki a normatíváiból – tette hozzá. Az egészségügyben például ő sem látja hosszú távon tarthatónak azt az állapotot, hogy a Markusovszky Kórház csak a minimálisan előírt feladatait látja el.