MA 10:16 

Történelmi csúcsokat döntött januárban az államadósság - jelentette az Államadósság Kezelő Központ. Ezzel végleg eldőlt: az Orbán-kormány csúnya vereséget szenvedett az adósság elleni szabadságharcban. De nem ezek az egyedüli ijesztő számok.

A négy évvel ezelőtti kormányváltáskor 81 százalék közelében járt a GDP-arányos államadósság, összességében csökkenő tendenciával. Orbán Viktor úgy vette át az ország kormányzását, hogy szabadságharcot hirdetett az államadósság ellen, és erre a "háborús" szituációra fogta több intézkedését is. Így például a magánynyugdíjpénztári befizetések 3000 milliárdjának állami elzabrálása is az adósságenyhítésre kellett. Hová tűnt ez a hatalmas összeg? Nehéz megmondani, hiszen ha a polgárok összegyűjtött pénzét az adósság csökkentésére fordították volna, akkor 10 százaléknál is többet apadhatott volna a mutató. Ha igaz lenne, hogy az államadósságot faragták a pénzből és az elmúlt négy évben folyamatosan csökken a kitettsége az országnak, most 65-68 százalékon kellene állnia a szintnek.

Infinety network

Ehhez képest a tavaly év végi, könyvelési és egyéb, jegybanki trükkökkel elért 77,8 százalék után január végére megint 80,5 fölé ugrott az adósság-arány. A nominális adósságállomány sosem látott magasságokban szárnyal: 22 ezer 900 milliárd forinttal tartozik az állam külső és belső hitelezőinek. Ez 3600 milliárd forinttal több, mint a 2010. áprilisi adat volt. Vagyis a 3000 milliárdos csökkenés helyett 3600 milliárdos növekményt ért el Orbán Viktor kormánya.

Ugyancsak aggasztó az Európai Bizottság hét elején nyilvánosságra hozott jelentésében kiszámolt adósságállomány. Brüsszel szerint a következő években sem lehet arra számítani, hogy Magyarország érdemben képes faragni az eladósodottságán. Ezzel párhuzamosan 2,1 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak a szakértők, ami egybe vág azzal, hogy az ország potenciális gazdasági fejlődése 1 százalék körüli, vagyis mélyen a régiós versenytársak szintje alatt mozog. A magyar gazdaság saját jogán elért, minimális erősödéséhez mesterséges pluszként adódik majd a Magyar Nemzeti Bank ingyenhitele által generált, jó esetben 0,5 százalékos élénkülés, valamint az Európai Uniótól kapott támogatásokból végrehajtott beruházások élénkítő hatása. Ezek nélkül alig lehetne érzékelni a gazdaság életjeleit.

Szerző: trencséni