Január elsejétől hatályba léptek az illetéktörvény módosításai, amelyek összességében egyszerűsödést hoznak több ponton, miközben megszűnnek illetékkedvezmények, ami kellemetlen meglepetéseket is okozhat. Emelkedik például a lakásvásárlások illetéke, viszont egyszerűsödik a helyzet öröklés és ajándékozás esetén, a takarékbetét ajándékozás azonban illetékkötelessé válik.

A lakások forgalmi értékének első 4 millió forintjára jutó kedvezményes, 2 százalékos illetékkulcs eltörlése az egyik legfontosabb a változások közül. A jövőben a lakások visszterhes vagyonátruházási illetéke egységesen 4 százalékos lesz. Ez 80 000 forint plusz költségvetési bevételt, illetve a vevő tekintetében ennyi költségtöbbletet jelent minden egyes lakásvásárlás során, ha a forgalmi érték a 4 millió forintot eléri vagy meghaladja, ami az esetek jelentős részében elmondható - írja Szűcs Bálint, az RSM DTM adószakértője a cég blogján.

A 35 éven aluliak első lakásvásárlásához kapcsolódó kedvezmény több oldalról is bővül. A továbbiakban a kedvezmény már a 8 millió forint forgalmi értéket meghaladó lakások esetén is igénybe vehető, ha a forgalmi érték a 15 millió forintot nem haladja meg. Valamint a fizetendő illeték 50 százalékának elengedése sem korlátozódik 40 000 forintra, a kedvezményt 15 millió forintig a teljes forgalmi értékre alkalmazni lehet. Ez teljes körű kihasználás esetén 300 000 forint megtakarítást is jelenthet az első lakását megszerző fiatalnak.

Az ajándékozás és az öröklés szabályai is megváltoznak

Egyszerűsödnek az öröklés és az ajándékozási illeték kulcsai, ugyanis a korábbi családi kapcsolaton és forgalmi értéken alapuló progresszív rendszer helyett általánosan 18 százalékos, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó jogok esetében 9 százalékos kulcsot kell alkalmazni 2013-tól. A gépjárművek és pótkocsik megkülönböztetése illetékfizetési szempontból nem változik, azonban az orvosi praxisjog a továbbiakban az általános kulcs alá esik majd.

Kikerült azonban az illetékmentes ajándékozás és öröklés köréből a takarékbetét szerzése, beleértve a korábbi szabályozás szerint ebbe a fogalomkörbe tartozó bankszámlák közötti átutalás útján történő ingyenes szerzést is. A módosító törvény indokolása szerint azért nem indokolt fenntartani az illetékmentességet, mert ezek a jogügyletek többségükben egyenes ági rokonok között realizálódnak, akik között egyébként is illetékmentes az ajándékozás.

Testvérek között nincs illetékmentesség

Követve az ajándékozás és öröklés megítélését, illetékmentessé vált az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás is. Nem egyenes ági rokonok, de közeli hozzátartozókra az illetékmentességet nem terjesztették ki, annak ellenére, hogy ez legalábbis a testvérek között indokolt lehetne az egyenes ági rokonokra vonatkozó szabályok alkalmazása. Továbbra is ajándékozási, illetve öröklési illetékkel kell ezért számolni oldalági rokonok közötti szerzés esetén.

Az öröklési illetékmentességek kapcsán további módosítás, hogy az özvegy már nem csak a haszonélvezeti és használati jogot szerezheti meg illetékmentesen, hanem állagörökösként, tehát tulajdonjogot szerezve is mentesül az illeték lerovása alól.

Visszlízingnél illetékmentes az lízingtárgy megszerzése

A főszabály továbbra is él, tehát lakástulajdon cseréje vagy olyan módon történő vásárlása esetén, amikor a vételt megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakástulajdon értékesítésére is sor kerül, az illeték alapja a lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. Viszont január elsejétől már nem kell illetéket fizetni, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke az eladott lakás forgalmi értékénél kisebb.

Mentességet élvez a jövőben továbbá a lízingtárgy megszerzése a futamidő végén, ha a szerzés visszlízing-szerződésen alapult.

Törlik az illetéktörvény rendelkezését, amely a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ingatlan-adásvételeket volt hivatott szankcionálni azzal, hogy a forgalmi érték felénél alacsonyabb értéken kötött ügyletek esetén a különbözetre ajándékozási illetéket kellett alkalmazni. Az indokolás itt két okra is hivatkozik: az egyik az, hogy a feltűnő értékaránytalanság jellemzően az egyébként is illetékmentesen ajándékot szerző egyenes ági rokonok között valósult meg, a másik indok pedig a korábbi rendelkezés gyakorlati alkalmazásának nehézkességét emeli ki.

Az illeték-előleg rendszerét kivezetik

Végül eljárási szempontból fontos egyszerűsítés az illetékelőleg rendszerének eltörlése. Az illetékelőleg létjogosultságát eredetileg az elhúzódó földhivatali eljárások alapozták meg, ezzel ugyanis biztosítható volt, hogy az illeték megfizetése a tulajdonjog bejegyzésétől függetlenül megtörténhessen. A miniszteri indokolás szerint azonban a földhivatali ügyintézés jelentősen gyorsabb és korszerűbb, mint a rendelkezés 1995-ös bevezetésekor volt, ezért indokolatlan a rendszer fenntartása, amely adminisztráció és költségcsökkenést is eredményez