A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken délután nyújtotta be a parlamentnek a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatát, amely szerint 2014-től kiterjesztenék a családi adókedvezményt, tovább segítenék az első lakáshoz jutást, és megtartanák a bankadót.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője egyetért azzal a kormányzati kijelentéssel, amely szerint befejeződött az adórendszer érdemi átalakítása, amelynek keretében a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyeződött át az adóterhelés súlypontja.

A szakértő kifejtette: eddig 260 ezer család nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt, így - ha a kormány ezt a formáját választja a gyermekneveléshez való hozzájárulásnak - kedvező, hogy a javaslat szerint 2014-től azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.

Eddig egy háromgyermekes családban a két szülőnek együtt havi 600 ezer forint felett kellett keresnie a családi adókedvezmény igénybe vételéhez, a módosítás alapján ennek az összegnek a fele, vagyis 300 ezer forint is elegendő lesz - fejtette ki Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzáfűzve, hogy ez helyes lépés, mert így a szerényebb jövedelmű családok is részesülnek a kedvezményből.

Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélte, semleges a hatása annak, hogy a vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett a vállalkozók továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte: bár az evának az a szerepe, ami bevezetésekor megvolt - alacsony adókulcs - már megszűnt, de még mindig körülbelül 70 ezer evás van.

Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök-vezérigazgató partnere a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelte: szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív "meglepetésként" értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.

A szakember szerint a jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre - fejtette ki.

Kalocsai Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését. 
Az szja-változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben.

Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke elmondta: a beterjesztett jövő évi adótörvény módosítások nem tartalmaznak olyan változást, amely akár a lakosság, akár a vállalkozások életét jelentős mértékben befolyásolná.

Kivétel ez alól, hogy a családi adókedvezmény kiegészül a családi járulékkedvezménnyel, ez azokat érinti kedvezően, akik az alacsonyabb jövedelmük miatt eddig nem tudták kihasználni ezt a kedvezményt. Példaként említette, hogy egy átlagkeresetű, háromgyermekes család, 457 ezer forint összjövedelemmel a jelenlegi szabályok alapján 73 ezer forint kedvezményt tudott érvényesíteni, jövőre ez további 26 ezer forinttal nő.

A szakértő kiemelte: elmarad viszont a mezőgazdasági szektor által várt áfacsökkentés a hús, illetve az élelmiszerek esetében, és nem lesz luxusadó sem.
Hozzátette: a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadó kiterjed néhány új termékre, például a szörpökre, továbbá megjelent új adónemként egy egyszeri, 19 százalékos hitelintézeti hozzájárulás, amit a bankoknak a kockázati céltartalék csökkenése után kell fizetniük.