Románia társadalombiztosítási rendszerének főbb elemeit ismertetjük cikkünkben. Korábban több európai uniós tagállam esetében is bemutattuk már, hogy milyen járulékfizetési kötelezettségekhez milyen ellátások társulnak.

A társadalombiztosítási ellátásokat elsősorban járulékokból, illetve az állami költségvetésből finanszírozzák Romániában. A járulékfizetés mind a munkaáltatót mind a munkavállalót egyaránt terheli, a munkáltatót azonban nagyobb mértékben.

A munkavállalók bruttó jövedelmük után több mint 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. Az érdekesség az, hogy Romániában ez a befizetés – hasonlóan, mint korábban Magyarországon volt – két pillérbe folyik be. Minden évben 0,5 százalékkal nő a második pillérbe történő befizetés, így 2016-ig eléri majd a 6 százalékot.

Milyen társadalombiztosítási ellátásokat lehet Romániában igénybe venni?

– egészségügyi ellátásokat,
– táppénzt,
– munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére vonatkozó ellátásokat;
– öregségi nyugdíja;
– rokkantsági nyugdíjat;
– túlélő hozzátartozói ellátásokat;
– munkanélküliség esetére vonatkozó ellátásokat.

Öregségi nyugellátás:

A román nyugdíjrendszer 3 pillérből áll. Az 1. pillér az állami nyugdíj, a 2. pillér a kötelező magánnyugdíj, a 3. pillér pedig az önkéntes magánnyugdíj.

Az első pillér esetében az öregségi nyugdíj összegét a járulékfizetés időtartama és a jövedelemszint határozza meg. A nyugellátáshoz szükséges minimális biztosítási idő 12 év 8 hónap, amely 2014-től 15 évre emelkedik. Az állami öregségi nyugdíj kiszámítása és folyósítása egy pontrendszeren alapul, azaz a fentiek szerinti nyugdíj értékét a nyugdíjpontok értéke alakítja ki.

2013. január 1-jétől a nyugdíjpontok értékét évente kiigazítják. A kiigazítás mértéke az inflációs ráta 100 százaléka, az előző évi bruttó átlagbérben bekövetkezett reálnövekedés 50 százalékával megnövelve.

A második pillérből folyósított nyugellátást a nyugdíjpénztárban az egyéni számlán felhalmozott megtakarítás alapozza meg.

Nyugdíjkorhatár:

Nők esetében a nyugdíjkorhatár 2014-től 60 év lesz, a férfiaknál pedig 2014-től 65 évre nő.

Egészségügyi ellátás:

Egészségügyi ellátás körébe tartoznak:

– megelőző orvosi kezelés
– általános orvosi ellátások
– járóbeteg-ellátások
– szakorvosi ellátás, kórházi ápolás
– gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
– rehabilitáció, fürdőkúra
– sürgősségi ellátás, szülés,
– betegszállítás

A biztosított maga választhatja meg a háziorvosát. Az úgynevezett általános orvosi ellátásokat a választott háziorvos nyújtja a betegnek. Szakorvosi ellátást – a sürgősséget kivéve – háziorvosi beutaló alapján lehet igénybe venni.

Táppénz:

Keresőképtelenség esetén táppénz jár. 2012-ben a táppénz mértéke a biztosított átlagkeresetének a 75 százaléka volt. Abban az esetben, ha sürgősségi beavatkozásra is sor került, vagy gümőkór, illetve AIDS és más fertőző betegség alapozta meg a táppénzt, akkor az átlagkereset 100 százalékának megfelelő összegű táppénzt folyósítottak, kivéve a karanténba helyezett biztosítottat, akinek szintén 75 százalékos mértékű ellátás járt.

források: 
www.ec.europa.eu,
www.euvonal.hu