A kétoldalú szociális biztonsági egyezmények sora új megállapodással gyarapodott 2014. január 1-től, mely naptól hatályba lépett a 2013. évi CLII. törvénnyel kihirdetett magyar-japán szociális biztonsági egyezmény.

Az egyezmény tárgyi hatálya Magyarország vonatkozásában azokra a jogszabályokra terjed ki, amelyek a biztosítási kötelezettséget, a társadalombiztosítási ellátások és munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokat, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokat szabályozzák.

Japán vonatkozásában az egészségbiztosítási rendszerre és az egyezményben megnevezett nyugdíjrendszerekre terjed ki a tárgyi hatály.

Nyugellátásként az egyezmény alkalmazása során öregségi és hozzátartozói nyugellátás állapítható meg.

Biztosítási kötelezettség

Az egyezmény rendelkezései alapján a biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn.

Kivételt képeznek ezen szabály alól a kiküldetésben, légiközlekedésben foglalkoztatottak, valamint az állami alkalmazottak, és a diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai.

Az egyezmény öt évben, egy éves meghosszabbítási lehetőséggel határozza meg a kiküldetés maximális időtartamát.

Nyugellátások az egyezmény alapján

A nyugellátásokra való jogosultsághoz szükséges biztosítási előfeltétel, az egyezményben biztosítási időként szereplő fogalom Magyarország vonatkozásában a szolgálati időt, Japán vonatkozásában a járulékfizetési időtartamot, valamint az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe veendő más időszakot jelenti.

Az egyezmény rendelkezései alapján a szerződő államok nyugdíjbiztosítási igazgatási szervei a saját állam területén szerzett biztosítási idők figyelembevételével, saját nemzeti szabályaik alkalmazásával bírálják el a nyugdíjkérelmet.

Ha a nyugellátásra való jogosultság fentiek szerint fennáll, az ellátás kizárólag az adott szerződő állam nemzeti szabályai alapján kerül megállapításra.

Ellenkező esetben, azaz ha valamelyik szerződő államban a szükséges szolgálati idő hiánya miatt a nyugellátás nem állapítható meg, sor kerül a magyar, illetve japán biztosítási idők összeszámítására, és időarányos nyugellátás megállapítására.

Az egyezmény tehát kötelező sorrendet ír elő: elsőként a nemzeti szabályok szerinti jogosultság alapján történik a nyugdíjjogosultság vizsgálata, ha ez nem állapítható meg másodikként következik az egyezmény szerinti időarányos nyugellátás megállapíthatóságának vizsgálata.

A nyugdíjjogosultsághoz nem lehetséges harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítása.

A nyugellátás összegének meghatározásakor kizárólag az adott szerződő államban elért keresetek, jövedelmek vehetők figyelembe.

Egy évnél rövidebb szolgálati idő

Ha az adott szerződő államban megszerzett összes szolgálati idő egy évnél rövidebb, nem kerül sor nyugellátás megállapítására, mert az időszakok összeszámítására vonatkozó szabály egy évet el nem érő szolgálati idő esetén nem alkalmazható.

Eljárási rend

Az egyezmény alapján benyújtott nyugdíjkérelmek elbírálása mindkét államban csak meghatározott igazgatási szervek által történhet, ez az intézmény Magyarországon a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Az eljárás meghatározott nyomtatványok alkalmazásával zajlik. A nyomtatványok elérhetők az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján.

Nyugdíjfolyósítás

Az egyezmény részletesen meghatározza a nyugellátások folyósításának rendjét. Magyarországon élő jogosult esetén a folyósítás a jogosult választása szerint történik, postai kézbesítés útján magyarországi címre költségmentesen, illetve magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlára, szintén költségmentesen. Költség felszámítása történik azonban akkor, ha az ellátás továbbutalásra kerül másik magyarországi vagy külföldi bankszámlára.

Japánban élő nyugdíjjogosult kérheti, hogy Magyarországtól járó nyugellátása magyarországi meghatalmazottja részére postai úton, vagy magyarországi bankszámlára kerüljön folyósításra. Kérhető az ellátás saját magyarországi bankszámlára történő utalása is.

Rendelkezhet a magyar nyugellátás jogosultja úgy is, hogy nyugellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Japánban vezetett bankszámlájára küldje a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemek egyikében. Ez esetben azonban a külföldre utalás költsége a magyar nyugellátásból levonásra kerül, és a fogadó bank is érvényesíthet költségeket.

A Japánban élő jogosult bármely folyósítási mód esetén kérheti, hogy a magyar öregségi nyugdíjminimum aktuális összegét meg nem haladó ellátása ne havonta, hanem negyedévente, félévente, vagy évente utólag kerüljön folyósításra, jelentős pénzintézeti költséget megtakarítva ezzel a móddal.

• Molnárné dr. Balogh Márta
• 2014.01.20. 6:30