Amikor megvásárolták a földet, a tulajdoni lapon nem volt nyoma, hogy azt az állam természetvédelmi területnek tartja. A Kiskunsági Nemzeti Park érdemben nem kifogásolta a KUWAITI Kft. tevékenységét. Ha elveszik tőle a földet, akkor sem a nemzeti park fogja művelni, hanem kiadják haszonbérbe valaki másnak – attól kezdve az új földhasználó teszi el a területalapú európai uniós támogatást, Al-Aboodiék gazdasága pedig jelentősen veszít értékéből. Ha a többi földjüket is kisajátítják, akkor végleg tönkre megy.

Al-Aboodi Ali Abdul Amir és a kisajátított föld Karnok Csaba

A magyar állam végül nem tudta február utolsó napján birtokba venni Al-Aboodi 130 hektárját, mert a kivezényelt fiatal jogásznő nem hozott magával földmérőt. Nem jutott eszébe, hogy ki kellene mérni, mettől meddig veszik birtokba. A szolgálati kocsi sofőrje ugyan ajánlkozott, hogy ő kiméri az okostelefonja GPS-ével, de végül a birtokba adás elmaradt. Amúgy a vételárat már átutalta a nemzeti park – annyit, amennyit ők gondoltak adni. Vagyis elég keveset. Ezt majd lehet vitatni a bíróságon, mint ahogy a kisajátítást is. Egyszer már el akarták venni ezt a földet, akkor született egy jogerős ítélet, hogy az a kft.-é – jogerősen megítélt dolgot jogállamban nem lehet újra perelni, de nálunk igen.

Március 23–25. között rendeznek Szaúd-Arábiában egy nemzetközi gazdasági fórumot a zöldgazdaságról és zöld (iszlám) bankrendszerről, amelyre két személyt hívtak meg Magyarországról: Orbán Viktor miniszterelnököt és Al-Aboodi Ali Abdul Amirt. Orbán Viktor szerint az arab–magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy gazdasági akadály nincs, „Magyarországon a kapu szélesre van tárva”. A miniszterelnök erről 2012 márciusában, az első arab–magyar gazdasági fórumon beszélt, amelyen tizenhat arab országból csaknem kétszáz üzletember, diplomata és politikus vett részt. A tanácskozáson az arab gazdasági szereplők 87 kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhettek meg. A KUWAITI Kft. vezetője kijelentette: sorra járja az összes arab ország budapesti nagykövetségét, hogy elmondja: hogy járnak azok az arabok, akik befektetnek Magyarországon.

Dr. Al-Aboodi tudni véli, azért veszik el az ő földjét, hogy azt is odaadják a Héjja Testvérek Kft.-nek. A Héjja Testvérek Kft. az egykori Csongrádi Állami Gazdaság felgyői majorját vette meg a rendszerváltozás után, akörül művelt nagy darab földet. Ángyán József A patkánnyal a fényen kell harcolni címen adott interjújában a Héjja testvéreket egyenesen a felcsúti polgármesterhez mérhető földhalmozónak minősítette.

Megkerestem a Héjja testvéreket. Napfényes felgyői irodájukban Héjja László fogadott, és panaszolta, hogy az ő bérelt földjükből is elvettek 1200 hektárt. Mondtam neki, Ángyán József éppen őróluk állította, hogy több mint ezer hektár állami földet kaptak –a megyében kiosztott terület több mint 80 százalékát. Héjja László szerint Ángyán József rossz példát hozott föl, hogy bemutasson egy „érinthetetlen oligarcha vállalkozást”. Először is azt a földet korábban is ők bérelték, másodszor, azóta elvettek tőlük, vagyis nem adtak újra bérbe nekik másik 1200 hektárt. Így a Héjja Testvérek Kft. összesen 2400 hektár szántója a felére zsugorodott. Persze, amit tőlük elvettek, azt sem kis gazdák kapták meg, hanem egy csanyteleki nagygazda meg a szentesi Hungerit Zrt.

– Az új földtörvény szerint jogunk lett volna 1800 hektárra, mert van egy ezerkocás sertéstelepünk, amit hajlandóak lettünk volna 1300 kocásra bővíteni. Van vágóhidunk is meg húsüzemünk, de az veszteséges, mint szinte az egész magyar húsipar. Közbevetettem, hogy hiszen éppen most csökkentették a sertésáfát 5 százalékra. Héjja László figyelmeztetett, hogy az csak az élő állatra meg a félsertésre vonatkozik. Aki trükközni akar, tovább trükközik, papíron a tüdőt meg a májat is el lehet adni félsertésként, de ők nem foglalkoznak ilyesmivel.

A Belgiumot megjárt Héjja testvérek itthon szélsőségesnek számító nézeteket is hangoztatnak. Héjja László például azt mondta, ebben az országban csak az a jó, ami komplikált és ésszerűtlen, amit ő annak tulajdonít, hogy az országot 1944 óta hülyék és gazemberek kormányozzák. Héjja László azt is a hülyéknek és gazembereknek tulajdonítja, hogy teljesen feleslegesen, sokmilliós közpénzt kidobnak, hogy kisajátíthassák dr. Al-Aboodi Ali földjét. Miért kellett azt elvenni tőle? Miért nem tisztelik ezek a tulajdon szentségét? Ha meg annyira féltették tőle a természetet, miért pénzt adtak neki, miért nem csereingatlant?

Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, aki 2013 decemberében – egyes hírek szerint feloldhatatlan szakmai nézetkülönbségek miatt, saját közleménye szerint „a földügyektől független okból, közös megegyezéssel” –, távozott posztjáról, 2011 szeptemberében kérelemmel fordult Sebestyén Róberthez, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – azóta miniszteri biztossá lefokozott – elnökéhez, hogy biztosítson csereingatlant a kisajátításhoz. Al-Aboodi szerint a KNP elnöke választ sem kapott a kérelmére.

Kitartóan kerestem olyan családi gazdát, aki nyilatkozott volna nekem, hogy éppen őket – akiknek az érdekében a lózungok szerint az egész újraosztás zajlik – kisemmizik a pályáztatáskor: az egyik nagyvállalkozó helyett a másiknak adják a nagy darab földeket. Héjja László javasolt is olyan gazdát, aki nemhogy nem kapott földet, hanem azt is elvesztette, amelyiket korábban használt. Felhívtam az illetőt, aki megerősítette: tényleg nagy bajban van – de nyilatkozni nem akart. Tájékoztattam, hogy a KUWAITI Kft.-től kisajátított földek sorsából indulna ki ez a riport, mire megkérdezte: hol vannak azok a földek? Megörült, amikor meghallotta, hogy a lakóhelyétől számított 20 kilométeren belül vannak – attól kezdve végképp nem akart nyilatkozni. Azt mondta: ha nyilvánosan panaszkodik, nem kap újra földet, de ha csöndben marad és megpályázza a most kisajátított 130 hektárt, akkor még lehet, hogy sikerrel jár és megmentheti az állatállományát.