Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#11)

Az új év elhozza végül az egykulcsos személyi jövedelemadót, mégis örülhet, akinek nem csökken az életszínvonala. Az adóváltozás ugyanis nem ellensúlyozza a pénzromlást, a járulékplafon eltörlését és a többi új terhet, amellyel az állam apránként visszaveszi az adócsökkentést. Senki sem jár jól - legfeljebb ha emelik a bérét. De ez már nem a kormányon múlik.

Szerencsés lesz, akinek jövőre nem romlik az életszínvonala. Pedig 2013-tól megvalósul a kormány ígérete, az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja): kivezetik az úgynevezett szuperbruttósítást, ami eddig emelte a tényleges adóterhet, és ezzel a magánszemélyek jövedelmük után egységesen 16 százalékos kulccsal adóznak.

Ez azonban kevés lesz sok munkavállaló boldogságához, ugyanis a jelentős szja-csökkenésnek ára van. Mivel a költségvetésből hiányoznak a kieső milliárdok, a kormánynak 2010 óta mind több új adóval és adóemeléssel, valamint szociális, egészségügyi, oktatási és más szempontokból fontos területek forrásait megszorító intézkedésekkel kell beszednie ezt az összeget. Mint a kabinet képviselői szokták mondogatni, a jövedelemtípusú adóztatásról áthelyeződött a hangsúly a lakosság és a cégek forgalmi és vagyoni típusú adóztatásra (Az adórendszer átalakítása nyomán felvetődő problémákról Balázsy Sándor közgazdász a hvg.hu-n bővebben is ír!). Másképpen, amit a lakosság a személyi jövedelemadón nyer, más adókon és elmaradó juttatásokon keresztül visszacsorgatja az államkasszába.

Győz a pénzromlás

Eddig a 16 százalékos személyi jövedelemadó csak azoknál valósult meg, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt kerestek, az efölötti részre ugyanis 27 százalékkal megnövelt adóalap után kellett szja-t fizetni, ez volt a szuperbruttósítás. Január elsejétől azonban ezt a kiegészítést eltörlik, így elvileg a bruttó 202 ezer forint feletti részen nőhet a fizetés összege. Ez azonban senkinek sem lesz elegendő arra, hogy ellensúlyozza a pénzromlást. 2012-ben az infláció 6 százalék körül alakulhat, így ennyivel kellene emelkednie a nettó keresetnek, hogy ugyanazon a szinten maradjon valakinek a reálkeresete.

Adóbevallás. Mennyi marad? Fotó: Fazekas István

Az szja-változás azonban nem eredményez ekkora keresetnövekedést. Egy átlagbért, vagyis nettó 143 ezer forintot (ez bruttó 220 ezer) kereső, gyermektelen munkavállalónak nagyjából 800 forinttal marad több a zsebében 2013-ban az RSM DTM Hungary Zrt. számításai szerint. Csakhogy a 2012-es pénzromlás miatt a keresetéből 2013-ban már 8500 forinttal kevesebb árut és szolgáltatást tud majd megvenni (ha figyelembe vesszük, hogy 2013-ban is tovább emelkednek az árak, akkor még kevesebbet).

Persze lesznek, akiknek ennél azért nagyobbat ugrik a fizetésük. Minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb az az összeg, ami a a szuperbruttósítás megszűnésével nyerhetünk. Az átlagbértől fokozatosan emelkedik a többlet, és az eddig nettó 441 ezer forintot kereső gyermektelen munkavállaló esetében éri el a csúcsot. Itt a nettó több mint 17,5 ezer forinttal emelkedik, ez azonban csak részben kompenzálja azt a 26,5 ezer forintot, amit a pénzromlással elveszít ebből az összegből 2012-ben.

A családok esetében is 17,5 ezer forint lesz a szuperbruttósítás kivezetésének köszönhető pluszpénz. A különbség a a gyermektelenek és a háromgyermekesek között csak annyi, hogy nem az átlagbértől indulva emelkedik a többlet, hanem nettó 444 ezer forinttól (a családi adókedvezmény ugyanis akkora, hogy eddig az összegig 2011 óta gyakorlatilag nem kellett szja-t fizetnie egy háromgyermekesnek). A többlet az ő esetükben sem lesz elég az infláció kompenzálására, így 2012 után jövőre is folytatódik a családok reáljövedelmének csökkenése.

Csökken a jól keresők jövedelme is

A szuperbruttósítás kivezetésének elvileg annál nagyobb összeggel kellene emelnie a nettó jövedelmet, amennyivel többet keres valaki. Azonban ez azért nem így lesz, mert a kormány jövőre megszünteti az egyéni nyugdíjjárulék plafonját, ami a magasabb jövedelműeknél – az új adórendszer másik nagy nyertes csoportjánál – is csökkenti a szuperbruttó kivezetésének pozitív hatását.

Nyugdíjbiztosítási igazgatóságon. Mi kerül a perselybe? Fotó: Fazekas István

A munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék 2012 végéig érvényes felső határa azt jelentette, hogy egy meghatározott jövedelemhatár feletti jövedelemrészre már nem kell nyugdíjjárulékot fizetni (hiszen a nyugdírendszer úgysem tudott volna ezzel arányos járadékot adni cserébe). Ezt a határt minden évben a költségvetési törvény állapította meg: 2012-ben, ha valaki havonta bruttó 661 850 forintnál többet keresett (gyermekteleneknél ez nettó 413, egy gyermekeseknél 435, kétgyermekeseknél 460, háromgyermekeseknél 560 ezer forintot jelentett), a plafon feletti részre már nem vonták le tőle a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

A plafon eltörlése tehát az efölötti jövedelemrészre egy 10 százalékos jövedelemcsökkenést eredményez majd. Ezt a szuperbruttósítás kivezetése egy bizonyos jövedelemig kompenzálja, minél magasabb azonban a jövedelem, annál kevésbé. Ha valakinek 2012-ben 660-670 ezer forint volt a nettó fizetése, akkor 2013-ban is ugyanennyit visz majd haza, ugyanis ekkora jövedelemnél oltja ki egymást a szuperbruttósítás kivezetésének pozitív hatása és a járulékplafon eltörlésének negatív hatása (háromgyermekesek esetében 750 ezer nettó felett van ez a pont). Amennyiben valakinek ennél is magasabb a jövedelme, nála a járulékplafon kivezetése már nagyobb súllyal érvényesül, és már csökkenti a nettó összeget is (egy 800-900 ezres nettó fizetés 10-20 ezer forinttal lesz kevesebb emiatt 2012-höz képest).    

Minden pénzmozgásunkból lecsípnek

A jövedelmünket 2013-tól az is csökkenti, hogy az állam gyakorlatilag minden pénzmozgásunknál ott lesz, és mindig lecsíp a pénzünkből egy kisebb összeget. A korábban egy ezrelékesre tervezett tranzakciós adó mértéke pénzügyi műveletenként két ezrelék lesz, a készpénzfelvétel összege után pedig három. A tranzakciós illeték szinte minden, az átlagember által használt pénzügyi műveletre, például a csekkek befizetésére, de még a pénzváltásra és a hiteltörlesztésre is kiterjed. Az új adó alanyai a bankok, azonban áthárítják a terhet az ügyfelekre. (A tranzakciós illetéket a kormány eredetileg a bankadó helyett találta ki, amely 2013-tól megfeleződött, 2014-től megszűnt volna, végül azonban teljes összegében maradt a bankadó is)

Átalakuló szokások Fotó: Stiller Ákos

Egy 10 ezer forintos utalás vagy pénzfelvétel után csak 20, illetve 30 forint adót kell majd fizetnünk, csak az a baj, hogy viszonylag sokszor indítunk ilyen tranzakciókat. Így mire egy átlagbér körüli jövedelmet felhasználunk, akár ezer forint is lehet a tranzakciós illetékkel megjelenő új terhünk havonta, ami éves szinten már 12 ezer forint. Ennél optimistább becslések szerint egy átlagos magánszemély várhatóan havi 4-600 forinttal fog többet fizetni havonta a bankolásért közvetlenül a tranzakciós adó miatt, és inkább átalakulnak a bankolási szokások.

A telefonálásért is elkérnek pár forintot

A tranzakciós adó mellett 2013-ban tovább él a 2012 júliusában bevezetett, percenként és smsenként 2 forintos telefonadó is, ami – annak ellenére, hogy a telefontársaságokat terheli - szintén az ügyfeleknél köt ki, és a tranzakciós illetékhez hasonlóan apránként von el egy nagyobb összeget. Ez 700 forint lehet havonta egy lakossági ügyfél esetében, ami évente már 8400 forint.  

Ugyanebbe a csoportba tartozik a január elsejétől élesedő biztosítási adó is, ami nagy valószínűséggel szintén eljut az ügyfelekhez előbb-utóbb. Ez Casco biztosítás esetén 15, vagyon- és balesetbiztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka lesz.

Nagy kérdés még, ki fogja kifizetni végül a jövő évtől startoló közműadót, ami a közműcégeket a vezetékeik után adóztatja meg, méterenként 125 forinttal. Amennyiben a cégek nem háríthatják tovább a fogyasztóikra, az államosításukat is eredményezheti, ami egyúttal azt is jelenti majd, hogy az új adóteher végül az adófizetőknél köt ki.