A német befektetők döntéseiben az objektív gazdasági mutatók mellett olyan szubjektív tényezők is szerepet kapnak, mint a hajléktalankérdés kezelése, vagy az alkotmánymódosítások ügye. A Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulatot jellemzi, hogy jelenleg az a bizonyos pohár inkább félig üres, míg a kilencvenes években még félig tele volt.

Bár Magyarországon az NGM szerint már olcsóbb termelni, mint a válság előtt, hazánk mégis elbukott egy komolyabb Siemens-bővítést, mégpedig a bérköltségek miatt - derült ki a Napi.hu makrogazdasági konferenciáján. Adóemelésre nem készül a kormány, de enyhítésre sincs mód.

 

Magyarország akkor vonzó, ha objektíven és szubjektíven is vonzó, mint befektetési célpont - hangsúlyozta Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke (képünkön) a Napi.hu és a Napi Gazdaság közös konferenciájának első kerekasztal-beszélgetésén. Ami az objektív tényezőket illeti, Magyarország a közelmúltban bukott el egy több mint száz munkahelyet jelentő Siemens-bővítést, az IT-központ nyertese Portugália lett, ahol az összes bérköltség alacsonyabbnak bizonyult, mint nálunk. Magyarország nem csak Szlovákiával, Romániával, Bulgáriával, Lengyelországgal áll versenyben, hanem olyan helyszínekkel is, amelyről öt évvel ezelőtt senki sem gondolta volna - fogalmazott a Siemens-vezér. A szubjektív döntési szempontokra kitérve olyan, a szorosan vett gazdaságtól távol álló ügyek negatív külföldi döntéshozói fogadtatását említette, mint amilyen a hajléktalanokkal kapcsolatos szigorítások, illetve az alkotmánymódosítás ügye volt. "Perception does matter, jelenleg az a bizonyos magyarországi pohár félig üres, míg a 90-es években még félig tele volt" - fogalmazott Dale A. Martin, utalva a német potenciális befektetők óvatosabbá válására.

Igenis vonzó

Kisgergely Kornél, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára ezzel szemben úgy vélte, Magyarország attraktív a német befektetők szemében, most is aktívan beruháznak elsősorban a feldolgozóiparban, a következő évek növekedését is segítik a német tulajdonú autógyárak, amelyek már a harmadik negyedévben éreztették hatásukat. Magyarországon a gyengébb forint és a visszafogott bérdinamika miatt olcsóbb termelni, mint a válság előtt, ám a belső piac nem alakult jól az elmúlt években. Az utóbbira célzó befektetők számár jó hír lehet a fogyasztás idei élénkülése, illetve az, hogy a háztartások erőteljes mérlegalkalmazkodása úgy tűnik, hogy véget ért.

Értjük, hogy a kormány számára a termelővállalatok vannak a fókuszban, ám ha ezt a jövőben esetleg meginduló gazdaságnövekedés révén megvalósuló költségvetési lazulás megengedi, a túladóztatott szektorok - köztük a bankok - terhelésén lazítani kell, ellenkező esetben ezek nem tudnak beruházni - fogalmazott Lambert Zoltán, a WTS Klient partnere.

Mi lesz a banki terhekkel?

Szeretnénk adót csökkenteni, elsősorban a munkát terhelőket és másokat is, de a költségvetésnek erre még nincs mozgástere. A különadókat viselő szektorok kiválasztása nem büntetés volt, egyszerűen bevételre volt szükség, a profitábilis és terhelhető ágazatok kapták a több közterhet - reagált a helyettes államtitkár. Kisgergely Kornél megjegyezte: a kormány által alkalmazott gazdaságpolitikai mix jó választás volt, mert egyrészt sikerült elkerülni a politikai káoszt, másrészt sikerült végrehajtani a strukturális reformokat és rendbe tenni a költségvetést. Már nincs nyomás a kormányon, hogy újabb adónemeket vezessen be, a magyar adósságpálya fenntartható - fogalmazott az államtitkár. A bérköltség tekintetében világos a kormányzati szándék, ha lesz mozgástér, ehhez, a munkát terhelő adókhoz nyúlnak először - fogalmazott a helyettes államtitkár, aki utalt Orbán Viktor miniszterelnök egyszámjegyű szja-t szorgalmazó kijelentéseire is.

Gábler Gergely, az Erste Bank makroelemzője a helyettes államtitkár szavaira reagálva azt kérdezte: ha ez így van, miért kell tovább terhelni a bankokat, például az ingyenes készpénzfelvétellel. Kisgergely válasza szerint a bankok oldaláról nincs igazából nyomás a változtatásra, a status quót megszokták és elviselik, a különadó fix költségként jelentkezik a bankok üzleti tervében, a bankadó kinövését pedig ösztönzi is a szabályozás, mert a teher a 2009-es főösszegen alapul.