46 évesen
kényszervállalkozó lettem, mert beleestem a kényszer elbocsátások
harmadik menetébe. Nehéz évek következtek. Minimálbér után fizettem 12
évig az adót és egyéb járulékokat. Mikor nyugdíjba mentem nagyon kevés
nyugdíjat kaptam, annak ellenére, hogy a 38 év munkaviszonyból 26 évig
nem minimálbér után adóztam. Reménykedtem, hogy szép lassan megemelkedik
majd a nyugdíjam, de az infláció tényleges mértéke alatt van mindig a
nyugdíjemelés, annak ellenére, hogy az átlagkereset ebben az évben
majdnem kétszázezer forint.
Ránk - kisnyugdíjasokra - senki nem gondol. Ha nyugdíjemelés van, a
nagy nyugdíjú is olyan mértékű emelést kap, mint a kisnyugdíjú.
Csakhogy, ha valakinek 250 ezer a nyugdíja, egy 3 százalékos emelésnél
7500 forinot kap, míg a 70800 forintos nyugdíjhoz csak 2 340 forintot
emelnek havonta. Tehát a kisnyugdíjas nyomora tovább nő. Egy-két
évtizeddel ezelőtt még differenciáltan kapták a nyugdíjasok az emelést.
Ma már igazságtalan ez a rendszer, és egyik kormány sem kíván ezen
változtatni.
Egyre több a zúgolódás emiatt az ismerőseim körében is. Nehéz így
élni. Senki nem törődik velünk, csak a szavazásra bíztatnak minket, hogy
az ő zsebük tömve legyen. Minket kihasználnak, de rajtunk ki segít?
Tisztelettel: Budai Lászlóné
Kapcsolódó hírek:
18 ezerrel kevesebben kaptak nyugellátást 3 hónap alatt
Mi lesz így a nyugdíjasokkal?
A svéd modell újratöltve
Heim Péter: Drasztikus nyugdíjcsökkentés kell