Hova tűnt 80 évnyi járulékunk? Egy rokkant özvegy kérdezi a kormányt

Hová tűnt 80 évnyi járulékunk, kérdezi az a  rokkant özvegyasszony, aki egy évvel ezelőtt megkereste a Magyar Szociális Fórumot, és idén a mi szerkesztőségünk isbemutatta sorsát.

Az ő ügyében nem történt még semmilyen pozitív fejlemény, és mára már a végsőkig elkeseredett. Öt éve kilincsel rokkantként, hogy valamiféle ellátást kaphasson, a csaknem 40 éves szolgálati ideje után, súlyos betegként, de mindhiába. A saját jogán semmilyen pénzellátásra sem jogosult, és az özvegyi jogon sem akarnak számára nyújtani ellátást, csak azért, mert rokkant.

Az özvegy és a férje majdnem 80 évig fizették becsülettel a járulékokat. Most viszont, a magára maradt özvegynek mégis beintett a kormány az új rokkant-törvénnyel. Ami az egészben a legbrutálisabb, hogy míg az „egészséges” özvegyek minden akadály nélkül jogosultak az elhunyt házastársaik után özvegyi nyugdíjra - ha életükben nem láttak munkahelyet -  akkor is, ők a 60%-át kapják az elhunyt párjuk nyugdíjának. Még ma is kb. 100 ezren vannak, akik kiélvezik a nyugdíjrendszer minden privilégiumát. Eközben, azok a megrokkant özvegyek, akik 30-40 éveket ledolgoztak, félholtan is a kormány drasztikus intézkedései miatt kisemmizettek lettek, és kínpadra fektetik őket egy élet munkája után, csak azért, mert ők betegek.  Mindenféle trükkökkel visszaminősítik őket a NRSZH felülvizsgálatokon, hogy egy fillérre sem legyenek jogosultak. Hát, micsoda világban élünk? Mi folyik itt azokkal a rokkantakkal és rokkant özvegyekkel, akik becsületes ország építők és járulékfizetők voltak évtizedeken át? Hol van itt az igazság, és hol van a rokkant özvegyek és az ő párjuknak a befizetett járuléka?

Itt az élő példa, hogy mi történik velük, az új rokkant-törvény áldozataiként, hogy megbélyegzik, megalázzák őket oktalanul, és jogtalanul. Pénzellátás nélkül az éhhalálba kergetik, vagy fagyhalálra ítélik őket. Miféle keresztényi világ ez, kérdi a megkárosított özvegyasszony, aki nyílt levélben tiltakozik a kormány rokkant-üldöző, és népirtó politikája ellen.

Íme, a nyílt levél, melyet a rokkant özvegy a miniszterelnökhöz és a kormányhoz címzett:

„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Magyar Kormány!

 

 

Rendkívül szomorú, hogy a férjemet a hiányos egészségügyi ellátás miatt vesztettem el 2012. év őszén.  Ezt követően ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesültem egy évig.  Már 2013. augusztusban jeleztem a NYUFIG felé az állandó özvegyi nyugdíj iránti igényem, hogy a hozzátartozói ellátásom folyamatos legyen. Meg kellett ezt tennem azért, hogy legalább a hozzátartozó jogán az állandó özvegyi nyugdíjamat megkaphassam 50% mértékű egészségkárosodott özvegyként, mivel saját jogú pénzellátásra nem vagyok jogosult. A saját jogomon az 50% mértékű össz- szervezeti károsodás ellenére sem vagyok jogosult pénzellátásra, mert az utolsó 5 évben nem rendelkeztem 1095 nap biztosítási jogviszonnyal.

 

Hosszú évekig ápoltam a magatehetetlen édesanyámat, melybe magam is belerokkantam. Azonban, az 1095 napos biztosítási jogviszonyba nem számít be az ápolási díj folyósításának időtartama. Ez által a saját jogomon az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig egyetlen fillér pénzellátást sem kaphatok az új rokkant-törvény szerint. Számomra emiatt létkérdés lett volna az, hogy legalább a hozzátartozó jogán járó, állandó özvegyi nyugdíjat megkaphassam a férjem után, időben.

 

 

A férjem 63 éves korában hunyt el. Én 59. évesen lettem özvegy. A kettőnk szolgálati ideje összesen 79 év volt. Ennek ellenére, jelenleg, egyetlen fillér pénzellátást sem kapok, sem a saját jogomon, sem az elhunyt férjem jogán, mint özvegy. A sok telefonos érdeklődésemre, a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság végig arról tájékoztatott, hogy legyek türelemmel, december elején biztosan megkapom már az özvegyi nyugdíjamat. Ez viszont, a mai napig sem történt meg. Most, 2013.12.16.-án kiderült, hogy az ügyemet átirányították a Kormányhivatal Somogy-megyei Regionális Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságához azzal a céllal, hogy rendeljék el, mint megváltozott munkaképességű özvegy a felülvizsgálatomat.

 

Én 2012. év folyamán kétszer is részt vettem NRSZH új komplex minősítő felülvizsgálaton a saját jogú ellátásom céljából, I. és II. fokon is. A másodfokú véleményezés alapján (2012. július hóban) 50% mértékű egészségkárosodást állapítottak meg azzal a megjegyzéssel, hogy további felülvizsgálatom nem szükséges. Erről a felülvizsgálatról a határozatot 6 hónap múlva kaptam kézhez 2013. január 3-án. Ha erre a sima határozatra 6 hónapot kellett várnom, akkor vajon most, az állandó özvegyi nyugdíjam elbírálásához szükséges felülvizsgálatra mennyi ideig kell még várnom? Ugyanis, a hozzám hasonló, megváltozott munkaképességű özvegyek elmondása szerint, a felülvizsgálatra történő berendelés és a határozat kézhezvétele kb. egy egész esztendőt vesz igénybe. Elmondták azt is a sortársaim, hogy általános gyakorlat az, hogy a megváltozott munkaképességű özvegyeket a NRSZH új komplex minősítés során 30-40% körüli össz- szervezeti károsodás mértékűre minősítik vissza I. fokon, és a jogorvoslatuk kb. 2-3 évet vesz igénybe, mire a munkaügyi bírósági per lezárul.

 

Kérdem én: Ha rám is hasonló jogorvoslati út vár, hogyan maradok életben egyetlen fillér pénzellátás nélkül még évekig? Munka-alkalmassági igazolást nem kaphatok a szakorvosok szerint, így a 30 napos közmunka programot sem tudom teljesíteni a segély folyósítási feltételeként. Kérem, mondják meg, miből fogok élni az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, ha egy esetleges NRSZH felülvizsgálati visszaminősítés esetén, nem leszek jogosult az állandó özvegyi nyugdíjra sem? Rettegek! Önök halálosan kimerítettek minket, a kiszolgáltatott betegeket, az embertelen törvényeikkel.

 

Kérdem én: „Önök szerint, már élni sincs jogom”?

 

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Magyar Kormány!

 

 

Végig gondolták Önök tiszta lelkiismerettel, hogy a 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvény és a hozzákapcsolt 7/2012.II.14. NEFMI rendelet megalkotásakor, hogy mire kényszerítik a végrehajtókat a korhatár alatti rokkantakkal és a rokkant özvegyekkel szemben? Végiggondolták a következményeit annak, hogy mi lesz azokkal a betegekkel, akik hozzám hasonlóan járnak? Én és a férjem együtt 79 éven át megfizettük a járulékokat. A férjem 63 évesen elhunyt, mert nem látták el a kórházban.  Én pedig egyetlen fillért sem kapok saját jogú ellátásként, pedig, csaknem 40 év szolgálati időt teljesítettem. Ezen felül még harcoljak félholtan az özvegyi nyugdíjamért is? Kinek fizettük be a sok járulékot, ha a férjem semmit se élvezett a nyugdíjas évekből, én meg el sem érem élve a nyugdíjkorhatárt, ha Önök éhhalálra ítélnek, mint rokkant özvegyet, és ellátatlanul hagynak?

 

Milyen Karácsonyi Ünnepeket szánnak Önök nekem, és a hozzám hasonló rokkantaknak, akik egyetlen fillér nélkül kénytelenek élni az Önök jóvoltából, egy élet munkája után?

 

Tisztelettel kérem Önöket, hogy vizsgálják felül az új rokkant-törvényt és a hozzá kapcsolódó új komplex minősítő rendszert, mert azok kivégzik a korhatár alatti rokkantakat”!

 

Tisztelettel:

Vörös Pálné

 

(A nyílt levél: MSZF Hírforrás)

 

Tisztelt Olvasóink!

Mindenki döntse el, mit is jelent a „keresztényi” hitvallású kormány rokkantpolitikája, mellyel több százezer korhatár alatti kiszolgáltatott beteg életét veszélyezteti.