Tegnap, 05:36 

  Hőségben is nőtt a fűtésszámla

Csaknem a duplájára növekedett a budapesti távhő-felhasználók fűtésszámlája a napokban a főváros fideszes vezetésének döntése nyomán. Így Fidesz-kormány által hangoztatott rezsicsökkentésből hirtelen drasztikus költségemelkedés lett. Július elejétől ugyanis a budapesti távhő fogyasztók mintegy nyolcvan százalékának az átalánydíjas elszámolásra történő "önkéntes" átállás miatt előre kell fizetnie a következő fűtési idényben felhasználandó hőért. Ez számos családban gondot okoz.

Némi utánajárással azonban a fogyasztók elintézhetik, hogy ismét a valós energiafelhasználásuk után fizessenek.

A hozzávetőleg 240 ezer fővárosi távhő felhasználó mintegy nyolcvan százaléka, vagyis több mint 190 ezer háztartás a napokban szembesül azzal, hogy tudtával vagy anélkül július elejétől nem a hőfogyasztása után, hanem átalánydíjasként fizet a fűtésért. Vagyis az év közepétől 11 ugyanakkora összegű résszámlát kap, és 12. hónapban kapja meg a tényleges fogyasztása utáni elszámoló számlát. Ez azt jelenti, hogy az érintett háztartások mostantól előre fizetnek az októberben kezdődő következő fűtési idényben elhasználandó távhőért. Ez számos család esetében gondot okoz, miután az ilyenkor egy átlagos méretű lakás esetében szokásos nyolc ezer forint körüli - az alapdíjat tartalmazó - csekk helyett 15-16 ezer forintos számla érkezik az ügyfelekhez. Az átlagos, 53 négyzetméteres nagyságú lakások éves fűtési költsége ugyanis 180-190 ezer forint körül mozog.

Bár más energiaszolgáltatások - például az áram és a földgáz - esetében is létezik átalány díjas fizetés, ezeknél az energia típusoknál különösen az áram esetében - minden hónapban tényleges fogyasztás is történik. A távhő esetében viszont a nyári hónapokban nincs valós felhasználás. Vagyis a családok egy későbbi szolgáltatásért fizetnek, ami egy közüzemi ellátás esetében meglehetősen szokatlan megoldás - mutatnak rá hozzáértők.

Tény, hogy a Főtáv Zrt. a számla mellé rendszeresített hírlevelében még márciusban tájékoztatta a fogyasztóit: aki április végéig nem jelzi egy nyilatkozatban, hogy továbbra is a tényleges felhasználása szerint akar fizetni, az automatikusan átkerül a mostantól "alapbeállításként" átalánydíjat fizetők körébe. Ám egyes szakértők szerint a háztartások zömét váratlanul érte a mostani átállás, miután a többség nem olvasta el a csekk mellé "csomagolt" tájékoztatót. Ezt alátámasztani látszik - vélik hozzáértők -, hogy a fővárosi távhőcég ügyfeleinek hozzávetőleg a fele idős korú, s ez a korosztály viszonylag kevés figyelmet fordít a számukra küldött hírlevelek tanulmányozására.

A szakemberek azt tanácsolják azoknak, akik továbbra is a valós fogyasztásuk szerint szeretnének fizetni, hogy vagy az ügyfélszolgálati irodák valamelyikében, vagy levélben nyilatkozzanak a távhőcégnek a változtatási szándékukról. Így visszakaphatják a Főtávtól a rész-számláikon történt túlfizetéseket, s a jövőben ismét a felhasználásuk után kapják a számlát. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a változtatási jogukkal fűtési idényenként csak egyszer élhetnek a fogyasztók.

Az előrefizetés bevezetésével egyes szakértők szerint a távhőcég a milliárdos nagyságrendűre becsülhető kintlévőségeit szándékozik csökkenteni, amelyet az akár 30 ezerre is tehető rendszeresen nemfizető ügyfél duzzasztott fel az utóbbi évek során. 

A nemfizetők miatt keletkező hiánya emelkedése mellett a fővárosi hőszolgáltató céget is érzékenyen érintette a távhődíjak januári 10 százalékos csökkentése, és a társaságnak fel kell készülnie az októberre beígért újabb 10-20 százalékos kötelező tarifa mérséklésre is. Ezért van szükség az "előrefizetős" rendszer bevezetésére - állítja Tukacs István. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja szerint a főváros fideszes vezetése tisztában van azzal, hogy a rezsicsökkentés a valóságban nem fenntartható. Ezért hozott határozatot, hogy a kampányfogás árát előre megfizetteti a háztartásokkal. Nem törődtek azzal, hogy számos, amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő családot nehéz helyzetbe hoz a csökkentésnek álcázott több ezer forintos hirtelen rezsinövekedés.

A kormányzat januári távhőár lefaragása padlóra küldte szinte az ország összes távhőszolgáltatóját, miután ezek a zömében önkormányzati tulajdonban lévő távhőtársaságok eddig is minimális haszonnal, vagy veszteségesen működtek. Emiatt ebben az évben a kormányzat kénytelen 52 milliárd forinttal támogatni a hőszolgáltatókat, hogy talpon maradjanak. Ennek a támogatási összegnek a zöme azonban nem a költségvetésből, hanem az áramfogyasztóktól a környezetvédelem támogatása ürügyén beszedett "zöld" forintokból származik. Vagyis javarészt az áramfogyasztók állják a távhő árak mérséklésének a költségeit.

A gázszolgáltatók állják a készülék-ellenőrzést

Készül az a szabályozás, amelynek alapján a gázkészülékek, - vezetékek és -csatlakozók kötelező, időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálatának költségét a szolgáltatók állják majd, és nem terhelhetik rá a fogyasztókra. Tervezik továbbá, hogy a felülvizsgálatkor megállapított esetleges problémák miatt szükséges berendezéscseréhez állami támogatás legyen igényelhető. Mindehhez a földgázellátásról szóló törvényt is módosítani kell, ami várhatóan a parlament őszi ülésszakának legelején, szeptemberben történik meg.

Az ügy egyik előzménye, hogy a Főgáz 184 fővárosi társasházban (több mint 2500 lakásban) megszüntette a szolgáltatást műszaki okok miatt, mert a lakástulajdonosok nem vizsgáltatták felül a vezetékeket.

A Fidesz emellett azt javasolja, hogy változtassanak a telken belül lévő gázvezetékek, mérőórák és a hozzájuk tartozó csatlakozók jelenlegi vegyes tulajdoni szerkezetén is, mert ezek egy része most a szolgáltatóé, egy másik része pedig a fogyasztóé. A fogyasztó dönthessen arról, hogy átadja-e a gázelosztónak az ingatlanán lévő említett berendezéseket. Ha igen, a gázelosztó viselné a felmerülő költségeket.

I.J. / Népszava