A 188 tagország befizetéseiből és egy óriási aranykészletből gazdálkodik többek között a Nemzetközi Valutaalap. Magyarország súlya most még nagyobb benne, mint amekkora gazdasági erőt képvisel, de ez hamarosan változni fog.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kimeríthetetlennek tűnő forrásai nagyrészt a tagországok belépéskor teljesített befizetéseiből származnak. Az alap emellett időnként köt különálló hitelmegállapodásokat, és szükség esetén hatalmas aranyvagyona értékesítéséből is képes pénzhez jutni.

Az ENSZ tagállamainak elsöprő többsége, 188 ország tagja a szervezetnek, a kevés kimaradó között van, például, Kuba, Észak-Korea, Andorra és Liechtenstein. A tagok a saját gazdaságuk relatív súlyának megfelelő kvóta alapján járultak hozzá a szervezet finanszírozásához, és ugyanez a kvóta határozza meg a szavazati arányukat, valamint az általuk kölcsön formájában lehívható összegeket.

Mi az az SDR?

Az eddig három hitelprogramban (1993-94, 1996-98, 2008-10) résztvevő Magyarország súlya jelenleg 0,44 százalékos, részvételi kvótája 1,038 milliárd SDR. Az SDR az IMF által létrehozott speciális elszámolási egység, melynek értékét az amerikai dollár, a japán jen, a brit font és az euró alkotta kosár határozza meg. Ma egy SDR nagyjából 1,16 eurót ér.

Az IMF honlapján szereplő adatok szerint jelenleg 540 milliárd SDR-t tesznek ki az 1945-ben erdetileg a devizaárfolyamok stabilizálása végett létrehozott szervezet forrásai. Céljának a globális pénzügyi együttműködés elősegítését, a pénzügyi stabilitás biztosítását, a nemzetközi kereskedelem megkönnyítését és a szegénység csökkentését tekinti, ennek érdekében nyújt hitelt és látja el tanácsokkal a hozzá forduló államokat.

Aranyeladás

Még 2008 tavaszán hatalmas aranykészlete egynyolcadának (400 tonna) értékesítéséről döntött, ez sem lett volna azonban önmagában elég ahhoz, hogy az IMF-nek elegendő pénz álljon rendelkezésére a hamarosan beköszöntő válságban megszaporodó feladatai ellátásához. Ezért a 2009-es londoni G20-csúcstalálkozón a legnagyobb gazdaságok vezetői úgy határoztak, a szervezet forrásait az akkori háromszorosára, 750 milliárd dollárra emelik.

Ennek érdekében 2009 eleje óta az IMF számos olyan megállapodást kötött nagyobb tagországaival, amelynek értelmében kölcsönt vehet fel tőlük, ha szüksége van rá. Legfőbb potenciális hitelezője a kvóta alapján is legnagyobbnak számító Egyesült Államok, a második Japán, a harmadik pedig immár a közel negyventagú kölcsönprogram egyik új belépője, Kína. (Kína egyben hosszú évek óta az amerikai állampapírok legnagyobb vásárlója is.) Lengyelország éppen pénteken közölte, hogy 2,5 milliárd SDR-t biztosít az IMF kapacitásainak bővítésére.

Tavaly decemberben a szervezet kormányzótanácsa egy nagyobb reform keretében megszavazta a kvóták aktuális újraosztását a világgazdaság átalakuló viszonyainak megfelelően. Ennek értelmében nagyobb súlyhoz jutnak a nagy felzárkózó piaci országok - Brazília, India, Kína és Oroszország -, a kvóták összesített mennyisége pedig a duplájára emelkedik (amint mindez életbe lép, Magyarország súlya valamelyest csökkenni fog).