G. F. P.

- uzlet@hetivalasz.hu

Utolsó módosítás:

2012.03.12. - 19:15

Létrehozás:

2012.03.12. - 17:07

Az ajánlás felszólítja Magyarországot, hogy fenntartható és hiteles módon faragja le a túlzott költségvetési hiányt, az EU által előírt 3 százalék alá. Magyarország ellen nyolc éve folyik a túlzottdeficit-eljárás, mert 2011-ig nem tudta teljesíteni az EU által előírt költségvetési kritériumokat: Brüsszel érvelése szerint nem csökkent fenntartható módon a költségvetés hiánya 3 százalék alá.

Az érvelés annak ellenére született meg, hogy tavaly már 3 százalék alatt volt a hiány és minden előrejelzés azt mutatja, hogy ez idén sem lesz másként. A Bizottság azzal érvel, hogy a magyar költségvetés az eredményeket csak az egyszeri tételek révén, - mint például a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknek az állami alapba történő becsatornázása - állította elő. Ezért az Európai Bizottság úgy látja, hogy a magyar költségvetés 0,25 százalékkal fogja 2013-ban meghaladni az előírt három százalékot. Ezért az Európai Bizottság azt javasolja az ECOFIN-nek, hogy 2013-tól vonja meg a Magyarországnak szánt kohéziós alapból járó összeg egy részét. A kohéziós alap hivatott a gyengébben fejlett EU országok infrastrukturális beruházásait részben finanszírozni.

A 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásokból 495.184.000 euró felfüggesztése a tét, amiről az uniós pénzügyminisztereknek szavazni kell kedden. A miniszteri jóváhagyáshoz a javaslatnak úgynevezett minősített többséget kell elnyernie. Ehhez a 27 tagországból legalább 14 igenre van szükség. De ez még nem elég, mert a tagállamoknak, a lakosság arányától függően, 3-29-ig, más és más a szavazati súlyuk. 345-ből legalább 255 támogatói szavazatot kell összegyűjteni a Magyarországot büntető határozathoz.

Olyan súlyos gazdasági helyzetben lévő államok fognak Magyarországról dönteni, mint Görögország, amely már elérte a technikai államcsődöt, Spanyolország, amelynek GDP-arányos államháztartási hiánya eléri idén a nyolc százalékot, Írország, amelyet csak az IMF-hitel mentett meg a csődtől, Portugália, amely hajszál híján már egyszer összeomlott, Olaszország, ahol csak súlyos megszorítások árán tudják a talpon maradást biztosítani.

Ebből a szempontból Németország, mint az EU legerősebb és legnépesebb állama döntő lehet. Diplomáciai forrásokból úgy értesültünk, hogy Magyarország legjelentősebb gazdasági partnere arra hajlik, hogy a felfüggesztés mellett szavazzon. Berlin esetleg még hajlandó lenne, hogy támogassa az ECOFIN döntésének elhalasztást, de többre nem. Egyébként a szakminiszteri bizottságok - így az ECOFIN - sem szokott általában, az Európai Bizottság álláspontja ellenében határozatot hozni. Viszont az is igaz, hogy ilyen elítélő határozatra még nem volt példa.

Sajnos Magyarország hagyományos partnereire és szövetségeseire is csak részben számíthat. Feltehetőleg Lengyelország nem fogja támogatni hazánk megbüntetését, mert Donald Tusk miniszterelnök már elítélte a sorozatos és fékevesztett támadásokat a magyarországi változások miatt. A politikus azóta többször is tett olyan megjegyzéséket, hogy a bírálóknak vissza kéne fogniuk magukat. Litvánia parlamentje pedig a hazánkat támogató határozatot fogadott el.

Számítani lehet még Csehországra, amely nem írta alá az új európai uniós pénzügyi szerződést. Ugyanilyen okok miatt Nagy-Britannia sem szimpatizál az EU büntető hadjáratával. Kínos helyzetbe kerül majd Románia, amelynek hivatalos körei a Magyarország elleni kampány során nem foglaltak állást, sőt a sajtó is visszafogta magát, legfeljebb néhány lesajnáló cikk erejéig kommentálták az eseményeket. Most viszont majd döntenie kell. Nem így északi szomszédunk, mert Iveta Radicova hátba támadta a szlovák uniós integráció egykori fő segítőjét, Magyarországot: a szombaton megbukott szlovák miniszterelnök megakadályozta, hogy a Visegrádi Csoport egységesen álljon ki hazánk mellett, mondván: aki hibázott, annak büntetést kell fizetnie.

Hasonlóan vélekedett hazán egyik tradicionális partnere, Finnország is. Helsinkiből már érkezett kormányzati bírálat Budapest címére. Arról már nem is beszélve, hogy az Európa Parlament február közepi elítélő határozat csak úgy születhetett meg, hogy svéd, finn és francia néppárti képviselők átszavaztak a szocialistákhoz, liberálisokhoz és zöldekhez. A nemzeti érdekek felülírták a pártfegyelmet. Párizs különösen neheztel hazánkra, mert küszöbön áll a részben francia érdekeltségű Fővárosi Vízművek ismételt teljes önkormányzati tulajdonba vétele.

Mindezt figyelembe véve nem lenne meglepetés, ha az ECOFIN is a Magyarországnak szánt kohéziós alap megnyirbálása mellett döntene. Ez azonban még nem jelentené azonnal a folyósítások megszüntetését. Magyarországnak hat hónap állna rendelkezésére, hogy a szükséges kiigazításokat megtegye, és ha ezeket nem fogadják el, akkor még a luxemburgi Európai Bírósághoz is fordulhat.

A magyar kormány álláspontja az, hogy a felfüggesztésre nem kerülhet sor, mert - még ha azt megszavazza is a miniszteri tanács - a kormány meg fogja tenni a szükséges költségvetési intézkedéseket, amelyek megalapozzák egy efféle döntés visszavonását, mielőtt az életbe léphetne.