Miközben az ország nagy része azon szórakozott, hogy az országgyűlés egy ex-skinheadet választ meg alelnökének, a Kossuth tértől nem messze egy sokkal fontosabb ember került sokkal fontosabb pozícióba. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai Lovász László matematikust, szakmája egészen kiemelkedő képviselőjét, az egész világon elismert tudóst választották meg elnöküknek.

Egy parlamenti alelnök sok kárt nem okozhat, és nagy haszna sincs. Főnöke, az országgyűlés elnöke gyakorlatilag az ország vezető osztályfőnöke, illetve amióta Kövér László tölti be ezt a funkciót, egyben vezető pedellusa is. Sneider Royt így kedden segédpedellusnak választották meg, ami tulajdonképpen testhez álló feladat egy nagydarab tahónak, aki egyszer megvert egy cigányt, a saját szüleit pedig gyámság alá próbálta helyezni. Ettől persze még egész Magyarország szégyene, csak azért érdemes szem előtt tartani, hogy nem washingtoni nagykövetnek neveztünk ki egy skinhead vaddisznót.

Szemben az országgyűlés alelnöki pozíciójával, az MTA elnöki széke nem feltétlenül súlytalan, ceremoniális pozíció. A tudományos akadémia az ország legrangosabb köztestülete, amelynek vezetője szép pénzek felett rendelkezik, ha akarja, akár komoly politikai befolyása is lehet, és kiemelt társadalmi megbecsülésnek örvend. Az MTA elnöke a köz szemében Magyarország Legfontosabb Tudósa, és ezen a percepción még az sem tudott változtatni, hogy a posztot évtizedek óta komoly tudományos eredményt felmutatni képtelen, az átlagember fölé csakszervilizmusban emelkedő férfiak töltötték be.

Lovász azonban ténylge világszínvonalú tudós. A nagyon erős, a nácikat és a kommunistákat is túlélő magyar matekzseniipar terméke, aki még a legendás Fazekas gimnázium még legendásabb matekszakáról is kiemelkedett. Negyvenéves kora előtt már az MTA rendes tagja volt, és természetesen külföldön is helyt állt. Tanított a jelentősebb amerikai egyetemeken, megkapta szinte az összes jelentős matematikai díjat, és persze, hogy 1 az Erdős-száma. Ráadásul szerencséjére a matematika egy olyan ágával (a szinte magyar versenyszám kombinatorikával) foglalkozik, amelyre nagy szüksége volt a számítástechnikának, így a tudományos életen kívül a gazdaságiban is simán tudott érvényesülni – évekig dolgozott a Microsoft kutató-fejlesztő részlegén.

Rejtély is, hogy egy ilyen sikeres, nyugaton ilyen jól beágyazott ember pontosan mit akar az MTA élén. Valóban tekintélyes tudósok indulni sem nagyon szoktak az akadémia elnöki pozíciójáért, a világot látott professzoroknak érhető módon nem nagyon fűlik a foga az ilyen jellegzetesen szovjet, központosított tudományos akadémiák ügyeihez. Lovász a nyilvánosság előtt nem is nagyon beszélt arról, hogy miért kell ez neki, ugyanakkor azt tudni, hogy többek közt a leköszönő elnök, a megingatathatatlanul fideszes Pálinkás József is őérte lobbizott.

Lovász megválasztásának legmegdöbbentőbb részlete mégis az, hogy egyáltalán megtörtént. 2010 óta nagyon kevés normális ember került ebben az országban fontos pozícióba, nagy formátumú még ritkábban, ráadásul a káderhiánynak köszönhetően a tendencia egyre romlik. Ma már annak is örülni kell, hogy a magyar film ügye nem egy Kerényi Imre-szerű flúgos figura, vagy egy Fekete György-féle gonosz alak kezében van, hanem annak az Andy Vajnáéban, aki csak néha vesz el egy kicsit a közösből, amikor éppen nem F-kategóriás színésznők társaságában égeti magát.

Volt egyébként a mostani elnökválasztáson is Kerényi-kategóriás jelölt, Lovász megkérdőjelezhetetlen tekintélye Pálinkás hátszelével egyesülve azonban legyőzhetetlen volt. Okos ember fontos pozícióban: ettől egészen elszoktunk. Most már csak az a kérdés, hogy Lovász mihez kezd az MTA elnöki székében, mert abban azért lehet bízni, hogy ő nem elsősorban elvtelen szervilizmusra készül.

Számtalan olyan terület van Magyarországon, ahol az akadémia vezetője tudna mit tenni. Oktatás, sőt, felsőoktatás, kutatás, fejlesztés, a technika-tudomány-üzlet most éppen elképesztően izgalmas találkozása, csak hogy a legtriviálisabbakról essen szó. Ha egy Fekete György irtózatos pénzeket tud kijárni az MMA legváltozatosabb marhaságaira Orbán Viktornál, bízzunk benne, hogy Lovász előtt is nyitva lesznek azok az ajtók, amelyek mögött ebben az országban a két-három döntésképes ember ül. És hogy a tiszta versenyhez és komoly teljesítményhez szokott tudós habitusa alkalmas lesz a hazai viszonyokra.

Lovászban egyébként az a legjobb, hogy előtte még Lázár Jánosénál fontosabb ajtók is nyitva állnak a világban, és egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy ha a magyar állam és az MTA elnöke jól keverik a kártyákat, akár valami nagyot is dobhatnak közösen. Lovász nemcsak az azeri tudományos akadémia fogadja tárt karokkal, hanem ha értelmes gondolatokkal érkezik, Bill Gates-ig és a Google-t alapító-vezető matematikusokig bezárólag mindenki.

Lovász eddig is elég jó nagykövete és reklámhordozója volt hazájának. Élő példa arra a híres magyar észre, tudásra és kreativitásra, amire ez a kormány olyan nagyon szeretne büszke lenni. Az MTA elnöki posztja a nemzetközi tudományos életben nem jelent kiemelkedő rangot, Lovász László csatasorba állítása viszont igen. Ha szerencsénk van, ő olyasmit építhet fel, amit egy rakás skinhead sem tud lerombolni. Sőt, el sem ér.